Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Dőry Ferenc: Baán Kálmán: Magyar genealogiai és heraldikai forrásmunkák 1561–1932. Budapest, 1932. / 155–156. o.

ISMERTETÉSEK 155 része rendezetlen is s így a magánkutató számára hozzáférhetetlen". Az anyag egy részének rendezetlenségére vonatkozó megállapítás, sajnos, igaz. Reméljük azonban, hogy a várkutatás eddig elhanyagolt területének fiatal, ambiciózus kutatója folytatni fogja munkáját s akkor jóval több időt szentelve az országos levéltári anyagnak, tapasztalni fogja majd, hogy a segédkönyvvel ellátott, valamint a segédkönyvvel el nem „látott rendezett és a rendezetlen kamarai iratanyag is egyaránt rendelkezésére áll minden kutatónak, akiben van türelem és kitartás annak átnézésére. DR. PÁLFY ILONA. Baán Kálmán: Magyar genealógiai és heraldikai forrásmunkák 1561—1932. Budapest, 1932. Törekvós-kny. 84 L Minden bibliográfiának lehet bizonyos hasznát venni, még ha nem is üti meg a szigorúan tudományos mórtéket. Ez áll a fenti cím alatt megjelent könyvészeti összeállításra is, melyet szerkesztője „a családtörténet és nemességkutatás kulcsá"-nak nevez. Baán a családtörténet forrásait tág értelemben veszi s közéjük sorolja a vármegyék és városok történetét tárgyaló összes munkákat is, abból indtulva ki, hogy bennük sokszor értékes genealógiai adatokat találhat a kutató. Ezek felsorolása teszi ki a munkának csaknem felét. Külön cím alá foglalja azután az egyes családi levéltárakról •szóló műveket és a kiadott családi oklevéltárakat s csak ezek után következnek a tulajdonképeni genealógiai munkák és pedig először a nyomtatottak, majd a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában őrzött leszármazási táblázatok ós családtörténeti adatok; továbbá az Országos Levéltárról és egyes hiteleshelyi levéltárakról szóló munkák, nyomtatott és a Nemzeti Múzeumban kéziratban levő diplomatariumok ós genealógiai gyűjtemények, végül címertani és egyetemes genealógiai müvek, almanachok, évkönyvek, nemességi kézikönyvek, folyóiratok és oklevóltani munkák. Mint ezekből láthatni, a könyv széles bibliográfiai alapokra van fektetve s értékét Köblös Zoltánnak 1909-ben megjelent „Magyar családtörténeti könyvészet 1472—1905" című kitűnő összeállításával és a Kempelen Béla-féle „Magyar nemes családok"ban foglalt jegyzékkel szemben különösen a múzeumi kézirati anyag feldolgozása adja meg, amivel a kutatóknak kétségkívül jó szolgálatot fog tenni. Maga az anyag összeállítása azonban súlyos kifogások alá esik. Bibliográfiától elsősorban feltétlenül meg kell követelni, hogy a munkák bibliográfiai pontossággal legyenek fel-