Levéltári Közlemények, 9. (1931)
Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története III. : a levéltár kialakulása / 226–283. o.
262 DR. HERZOG JÓZSEF darabból álló irathagyaték, amelyet Lendvay Boldizsár levéltári lajstromozó 1769-ben Alistálról hozott, 73 vagy a Zichycsalád által a kincstárral kötött egyezség értelmében az óbudai és zsámbéki uradalomra vonatkozólag átadott, 1148—1739. évi, közel háromszáz darab, nagyrészt eredeti okleveleket ós iratokat tartalmazó tizennégy csomó , T * e helyütt csak a jezsuitarend levéltárainak terjedelmes csoportja és a czoborszentmihályi Czobor-család levéltára említendő. Az utóbb említett, nevezetes családi levéltár a következő módon jutott a kamara kezére. Szlávy Pál, a királyi jogügyek igazgatója 1769 Őszén a bécsi kamara elnökét, gróf Hatzfeld Frigyes Károlyt arról értesítette, hogy a teljesen eladósodott gróf Czobor József, aki e család utolsó sarja volt, levéltárának egyes részeit idegen kézre adta és a vármegyék útján, közhírré akarja tenni azoknak a Czobor-családdal rokonságban nem álló családoknak neveit, amely családokra vonatkozó oklevelek levéltárában találtatnak, hogy a hirdetés alapján nála jelentkezőknek a családjukra vonatkozó okleveleket átadhassa. Hatzfeld, miután a bécsi kamara útján minderről előterjesztést tett s a királynő a Czobor-levéltár megszerzésére hajlandónak nyilatkozott, felkérte a magyar kamara elnökét, hogy Czobortól levéltárának lajstromait szerezze meg ós az ez ügyben adandó véleményével együtt terjessze fel. Az ezzel megindult tárgyalások során Czobor teljes bizalommal viseltetett Grassalkovich iránt, akinek figyelmeztetésére nemcsak elállott a hirdetmény szándékolt közzétételétől, hanem azt is megígérte, hogy az ő tudta nélkül semmit sem tesz levéltára ügyében és annak több esküdt irnok segélyével készülő lajstromait e munka befejeztekor azonnal Grassalkovich kezeihez adja. Czobor ezeket az ígéreteket be is váltotta: az elkészült lajstromokat sorjában beszolgáltatta, sőt e bizalmas tárgyalások idején még levéltárának nagy részét is Grassalkovich kezeihez letette. Bár Czobor nyilvánvalóan nem idegenkedett attól, hogy levéltárát a kamarának átengedje, az erre vonatkozó megegyezés létrejöttét megnehezítette az a körülmény, hogy a kincstár ellen 1771-ben bizonyos bácsmegyei jószágok iránt 73 U. o.; Cam. Hung., Exped. cam. 1769. Áug. Decret, 7. — N. R. A. 427/82. (jegyzék). 74 U. o.; Offic. Arch.R.-H. Cam., Decret. cam. 1770 szept 28. — N. R. A. 1179/2. (jegyzék).
