Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története III. : a levéltár kialakulása / 226–283. o.

A MAGYAR KAMARAI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE 263 pert indított és azon fáradozott, hogy e per soronkívüli tár­gyalására királyi parancsot nyerjen. A pert» amelyet a ki­rályi jogügyek igazgatója a kincstárra nézve a levéltár ügyé­nél sokkal fontosabbnak tartott, a jogügyigazgató és Gras­salkovich véleménye szerint is föltétlenül össze kellett kap­csolni a levéltár megszerzésével. Czobor hajlandónak mutat­kozott ugyan, hogy levéltárának átengedésén kívül a bács­megyei jószágokra való igényéről is lemond, de ellenértékül Jankovácnak örök jogon való átengedését, bizonyos nagyobb készpénzösszeg kifizetését és életjáradék engedélyezését kérte. Jóllehet Grassalkovich a Jankovácra vonatkozó kérel­met, éppen Czobor érdekében nem tartotta teljesíthetőnek, mivel a birtok megszerzése őt bizonyára csak újabb adóssá­gokba sodorná, a megegyezés ekkor mégis valószínűnek lát­szott. A megegyezéshez ugyanis a kamara elnöke szerint igen fontos érdekek fűződtek. Általa a kincstár nemcsak a hozzávetőleg 150.000 forintot érő bácsmegyei jószágok iránt indított és a kincstárra nézve előreláthatóan kedvezőtlenül végződő pertől szabadul, amelynek sóronkívüli tárgyalását a hetvenéves, teljesen elszegényedett gróftól — Grassal­kovich. véleménye szerint — nem lehetett megtagadni, ha­nem az egész levéltár megszerzése lehetetlenné teszi azt is, hogy az abban őrzött oklevelek alapján a Czobor-család nő­ági leszármazói Holics, Sasain és Illéskő iránt, valamint esetleg még más családok tagjai is a kincstár kezén levő bir­tokok iránt pereket indíthassanak. Egyrészt a kincstár ez igen fontos érdekeit, másrészt pedig gróf Czobor József tel­jes szegénységét ós őseinek nagy érdemeit tekintve, Grassal­kovich azt ajánlotta, hogy a kötendlő egyezségben Czobor részére 20.000 forintnak készpénzben való kifizetése és évi 4000 forint életjáradék biztosíttassák. Czobor szerencsétlenségére Grassalkovichnak ez 1771­ben tett javaslatával, amely a kamara elnökének iránta való jóindulatáról világosan tanúskodik, a tárgyalások elakadtak. Mire ezek 1773 j ban újra megindultak, Czobor helyzete ked­vezőtlenebbre fordult, mivel Grassalkovich ekkor mar nem volt az élők sorában, az 1771-ben megindított pertől pedig a soronkívüli tárgyalás megtagadtatott, ami annyit jelentett, hogy az legalább tíz évig el fog húzódni. Azt a körülményt, hogy a hetvenéves gróf a bácsmegyei jószágok iránt indított perének előreláthatólag kedvező be­fejezését úgysem éri meg, a magyar kamara a levéltár meg­szerzése ügyében 1773 április havában tett előterjesztésében Levéltári Közlemények. 18

Next

/
Thumbnails
Contents