Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A magyar levéltárvédelem kérdése / 151–225. o.

A MAGYAR LEVÉLTÁRVÉDELEM KÉRDÉSE 223 Anélkül, hogy a levéltári kerületek pontos kiszabásának lehetőségeivel bővebben óhajtanánk foglalkozni, elsősorban a Tiszántúlra mutatunk reá, mely Debrecen székhellyel összefüggő földrajzi és történelmi keretnek fogadható el. A Dunántúl, mint egy másik kerület, már inkább csak földrajzi egységnek tekinthető. Innen elszakítva Komárom, Esztergom és Fejér vármegyéket, ezek a középmagyarországi vármegyékkel. újabb kerületté volnának szervezhetők. A déli és a TiszaMaros-környéki vidék Szeged székhellyel a negyedik — aránylag kicsiny —• kerületet képezhetné. Komoly probléma volna a dunántúli és a centrális kerületek székhelyeinek kijelölése.. A Dunántúlon Sopron és Pécs városok jöhetnének elsősorban számításba. Sopront fejlett levéltári kultúrája s környékének levéltári gazdagsága, Pécset az egyetemi oktatásban kiaknázható kedvező tudományos lehetőségek ajánlanák. Miután azonban mindkét város a kerület egyik-egyik sarkában, a határhoz közel s a többi részről nehezen megközelíthető vidéken áll, föl lehetne vetni egy központi fekvésű szókhely (Veszprém) tervét is. A centrális kerület székhelyét nehéz volna Budapesten kívül máshol elhelyezni. Budapest székesfőváros területét a kerületi kötelékből kihagyandónak vélnénk és a svéd terv analógiájára azt látnánk célszerűbbnek, ha a székesfőváros levéltára a főváros területére az állam kerületi levéltárának hatáskörével ruháztatnék fel, természetesen oly módon, hogy az állami levéltári hatóság —• esetleg a svéd mintára szervezendő közös kuratórium útján — befolyhasson a levéltár vezetésére. A kerületi levéltárak felállítása maga után vonná e levéltáraknak s az Országos Levéltárnak egységes szervezetben való összefoglalását. Az összefoglaló központi levéltárügyi hatóságot — miként láttuk —.számos államban vagy maga a szakminisztérium, illetve annak levéltárügyi osztálya, vagy az összes állami levéltárak fölé állított igazgatóság képezi. Ezektől eltérőleg, e tekintetben is a kitűnő svéd szervezetet kívánnánk példaként követni. A levéltárak tehát a vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint levéltárügyi szakminiszter hatáskörében az állam levéltári főhatóságává is átszervezendő Országos Levéltár alá Az ország mai határának környékén, területünkön fekvő, fel nem sorolt részek, az elszakított területeken állott kerületekhez és helytartóságokhoz tartoztak.