Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A magyar levéltárvédelem kérdése / 151–225. o.

A MAGYAR LEVÉLTÁRVÉDELEM KÉRDÉSE 209 adása Ausztriában is folyt, előbb a Zentral-Kommission, később az Archivrat irányításával. Az állami levéltáraknak egységes közös státusban ós közös szakszerű vezetés alatt való egyesítését, valamint a tartományi levéltárak szerves további kiépítését Redlich már 1907-ben az osztrák levéltárpolitika végcéljaként jelölte ki. A fejlődés menetét teljesen megzavarta, a központosítást azonban előbbre vitte Ausztria összeomlása, melyben az állam nagyobb része a levéltárakkal együtt más állami keretekbe került. A monarchikus levéltárügyi szervezet felbomlott s a hivatalos levéltári köröket éveken keresztül elsősorban a monarchia utódállamaival a békeszerződések levéltárügyi rendelkezéseinek végrehajtása ügyében folytatott tárgyalások kötötték le. Ugyanez időben, a volt osztrák állam központi főhatóságainak felszámolása által sürgetve, megindult a főhatóságok levéltári anyagának központosítása is. Az állam központi levéltárává a belügyminisztérium levéltárát szervezték meg, mely 1920 óta fokozatosan átvette a volt Landwehrminisztérium, a legfelsőbb bíróság, a belügyminiszteri regesztratúra, a miniszterelnökség és kereskedelmi minisztérium iratait s a legfelsőbb bírósági iratok átvételekor a Staatsarchiv des Innern und Justiz nevet vette fel.

101 A három volt közös levéltár s a belügyi és igazságügyi levéltár a szövetségi kancelláriai hivatal alá rendeltettek, a megszűnt Archivrat helyett pedig 1920-ban a szövetségi kormányzat kebelében az Archivamt szerveztetett, amely önálló határozási hatáskörrel bírt minden belső természetű levéltári szakkérdésben, mint a levéltárak rendiének és tudományos feltárásának, a hatáskörök szabályozásának, a levéltári anyag védelmének és a levéltári organizáció kérdéseiben. A hivatalt 1923-ban a szanálás idejében megszüntették s munkakörét Oberste Archivleitung néven a belügyminisztériumban felállított és később a kancelláriai hivatalhoz áttett decernátusra ruházták. Az 1928. évi április 7-i szövetségkancellári rendelettel a kancellári hivatal első osztályában a levéltári szakügyek s a levéltárvédelem ellátására újból felállították az Archivamtot, melyet munkájában a központi és tartományi levéltárak vezetőiből és más szakemberekből álló tanács támogat. A tartományokba kerületenként levél101 A levéltárat az 1927 júliusi bécsi zavargásokban felgyújtották. A tűz pusztításáról s a helyreállítási munkálatokról legújabban Walter Frigyes: A tűzvész az osztrák belügyi és igazságügyi állami levéltárban. Lev. Közi., IX. (1931.) 1—12.