Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A magyar levéltárvédelem kérdése / 151–225. o.

210 DR. SZABÓ ISTVÁN tári felügyelőket neveztek ki, akik tisztük szerint új levéltárak felvetődése vagy valamely levéltári anyag veszélybejutása esetén az Archivamtnak jelentést tesznek. E felügyelők (főiskolai tanárok, egyházi férfiak, magasabb tisztviselők stb.) díjazás nélkül látják el megbízásukat, útiköltségeiket azonban megtérítik. Az összeomlás után a levéltári anyag külföldre vitelének, megváltoztatásának ós elidegenítésének megakadlályozasara, illetve korlátozására rendszabályok léptek életbe. Ezek az ügyek az Archivamt alá tartoznak, melynek tárgyi illetékességi körét, a Bundesdenkmalamt-tal szemben, az 1931 január 19-én kiadott közoktatásügyi miniszteri rendelet írta körül pontosan. A német birodalom levéltárügyét a partikularizmus jellemzi. A birodalmat alkotó egyes önálló államok levóltárügye és állami levéltári szervezete a múltban teljesen önállóan fejlődött s az államok e téren önállóságukat a birodalom kötelékében is megtartották. Csak a legújabb időben az irodalomban merültek fel az egységes szabályozás kezdeményezésére irányuló törekvések. Ha a levéltárügy kérdései, az alkotmányjogi akadályokon áthatolva, be is juthatnának a birodalmi törvényhozásba, abban a vélemények nem térnek el, hogy a birodalmi törvényhozás csak kerettörvényt hozhatna, melyet sajátos körülményeikhez mért részletes szabályokkal maguk az egyes államok töltenének meg.

102 Az egyes államok levéltárügyében az önálló fejlődés mellett is ismerhetők fel közös vonások, melyeket a történelmi és társadalmi közösség hatóereje hozott létre. Ilyen közös vonás a történelmi bizottságok (Historische Kommissionen) levéltári tevékenysége.

103 E bizottságok még a múlt században minden országban s ezeken belül is egyes vidékeken és városokban megalakítva, főként a nem állami (városi, községi, egyházi, egyéb önkormányzati és magán-) levéltárak anyagának feljegyzését, leltározását és a leltár kiadását tűzték ki célul, a levéltárakat pedig állandó felügyelet alá vették. Különösen Badenben haladt előre ez a munka. Itt az állam anyagi támogatását élvező Historische Kommission 1883 óta az országot levéltári kerületekre osztotta s ezekbe felügyelő102 Szabó István: A német levéltári törvény és levéltárvédelem problémái. Lev. Közi., VI. (1928.) 306-319. 103 A „Kommission"-okról összefoglalóan Victor Loewe: Die Historischen Kommissionen Deutschlands. Korrespondenzblatt des Gesamtvereins der deutschen Gesch. u. Altertumsvereine, 73. (1925.) Jhrg. 45—52.