Levéltári Közlemények, 9. (1931)
Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A magyar levéltárvédelem kérdése / 151–225. o.
A MAGYAR LEVÉLTÁRVÉDELEM KÉRDÉSE 187 kiadandók lesznek. Ez úttörő újításnak minden jószándék dacára sincs a levéltári érdekek szempontjából gyakorlati haszna, mivel az „irodalmi, tudományos ós történeti" jelentőségek és vonatkozások elbírálására csak szakemberek volnának hivatottak, ilyeneknek pedig a selejtezést végző kezelőhivatalnokok s az ellenőrzést végző bírók, ügyészek vagy jegyzők nem tekinthetők. A sablonos hirdetmények a kiselejtezendő iratanyag tartalmi értékéről nem nyújtanak tájékoztatást s így nincs is meg gyakorlatilag a lehetősége, hogy az említett főfelügyelőség vagy az Országos Levéltár igényt emelhessen, egyébként pedig a selejtezésbe beleszólásuk nincsen. A pénzügyi igazgatásban a pénzügyminisztérium alá rendelt számvevőségek részére adatott ki selejtezési szabályzat, mely szintén csoportokat állít fel a kiselejtezhetetlen s a 40, 30, 20, 10 és 6 óv után kiselejtezhető iratok között. 72 A pénzügyigazgatóságok ügyrendje már csak általánosságban írja elő, hogy „a felesleges és hivatalos használatra már nem alkalmas ós többé nem is szükséges ügyiratok, a felhalmozódás kikerülése, valamint a szükséges ügyiratok kellő elhelyezésére nézve kellő helyiség megóvása céljából" időrőlidőre kiválogatandók és megsemmisítendők. A selejtezés foganatosítását a miniszter esetenkénti jóváhagyásával a pénzügyigazgató rendeli el. 73 A belügyminiszter pedig konkrét esetből kifolyólag adott ki olyan rendelkezést, hogy az anyakönyvi iratok között a kihirdetés alóli felmentésre irányuló kérvények, a másodpéldányokban történt utólagos bejegyzésekre vonatkozó jelentések, az anyakönyvvezetők ós -helyettesek kinevezésére, valamint az anyakönyvi szükséglet fedezésére vonatkozó iratok már tíz év után kiselejtezhetők. 7 * Az állami hivatali selejtezéseknél általánosan dívó szokás s ez a bírósági és számvevőségi iratok fenti szabályzataiba is bekerült, hogy a selejtezést végző tisztviselők a kiselejtezett anyag értékesítéséből befolyó jövedelemből, ennek 72 13.428/1884. sz. pénzügyminiszteri rendelet „A számvevőségi irományok selejtezése tárgyában". (Pénzügyi Közlöny, 1884. 503—510.) A belügyminiszter 1905-ben elrendelte, hogy a vármegyei és gyámpénztári pénzkezelésre és számvitelre vonatkozó iratok selejtezésénél is általában a fenti szabályzat szerint kell eljárni. (8367/1905. VI. sz. Belügyi Közlöny, 1905. 142.) . 73 1983/1889. sz. p. m. rendelet: Ügyrend a magyar királyi pénzügyigazgatóságok számára, azok belszolgálatát illetőleg. 86. §. Pénzügvi Közlöny, 1889. 1319. 74 5217/1903. és 6423/1903. sz. Belügyi Közlöny, 1903. 138. és 125.
