Levéltári Közlemények, 9. (1931)
Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A magyar levéltárvédelem kérdése / 151–225. o.
A MAGYAR LEVÉLTÁRVÉDELEM KÉRDÉSE 185 már nem igen akad feladata. A rendi korbeli állami szervezetben ugyanis a központi — királyi — közigazgatás területileg decentralizált állandó szervezetei aránylag későn és ekkor is csak csekély számban fejlődtek ki, a jóval kisebb körben mozgó közigazgatási teendők közvetítésére a végrehajtó és bíráskodó hatalom a területi önkormányzatokat vette igénybe. Alárendelt territoriális szerveket tulajdonkénen csak a bíráskodás, valamint a jogügyi, kamarai és iskoláztatásügyi igazgatás hozott létre. A bíráskodás átszervezéséről szóló 1871. évi XXXI. t.-cikk életbelépésekor az addig fennállott elsőfolyamodású bíróságok befejezett ügyeinek iratait az igazságügyminiszter részben az új bíróságok kezébe, részben a törvényhatóságok levéltáraiba utalta át. 69 Kevésbbé szerencsés sors jutott osztályrészül — néhány kamarai adminisztrációnak szintén az Országos Levéltárban levő levéltáraitól eltekintve — az egyéb külső kamarai orgánumok, a harmincad- és sóhivatalok levéltárainak, melyek levéltárai nyomtalanul eltűntek. A rendi igazgatási szervezet helyére lépő új állami adminisztráció a végrehajtói hatalom egyre szélesbülő területén s a bíráskodásban a közép- és alsófokú hatóságoknak, hivataloknak, intézményeknek kiterjedt hálózatát építette ki. Sürgős és elsőrangú levéltári feladatot képez, hogy az a kezelési mód, melyben e hatóságok, hivatalok és intézmények ügykezelési anyaga részesül, megreformáltassék. Ezt az iratanyagot ma a folyó ügyvitel és a jogi érdekek követelményei szerint és időszerűségéig tartják fenn az irattárakban, rmelyek ez idő szerint fenntartásukra végső rendeltetési helyük. Ha az ügyviteli és jogi érdekek nem kívánják többé az idősbülő anyag fenntartását, selejtezés alá kerül, melynek során kegyetlen megapasztásnak vetik alá, sőt legtöbbször teljesen kivetik az irattárból. Ott, ahol. selejtezési szabályzat, mely az iratok kiválogatásánál érvényesítendő szempontokat előírja, nem áll rendelkezésre — s az esetek nagyobb számában ez a helyzet —, maga a hivatal eseten89 A rendelet értelmében a pesti kir. tábla, mint első folyamodása bíróság iratai, a pesti kir. tábla, illetőleg a régi kúria, a törvényhatósági bíróságok iratai azon törvényhatóság vagy község levéltárában helyeztetnek el, melyek területére hatáskörük kiterjedt. A kir. vegyes bíróságok és váltótörvényszékek ügyiratait a székhelyükön felállított kir. törvényezekek (a kőszegi kir. vegyesbíróságét a szombathelyi kir. törvényszék) veszik át. Az irattárak a maguk egészében külön helyezendők el és kezelendők. (10.222/1871. sz. ig.-ügy. min. rendelet. Magyarországi Rendeletek Tára, 1871. 388—389.) 13*
