Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A magyar levéltárvédelem kérdése / 151–225. o.

A MAGYAR LEVÉLTÁRVÉDELEM KÉRDÉSE ' 163 abban összegezi, hogy az Akadémia foglalkozzon a kérdéssel s ilyen irányban utasítsa a történeti osztályt.

29 A levéltárügy ekként felvetett kérdése az Akadémiában, Wenzel Gusztáv további személyes közreműködésével, valóban a leghivatottabb szószólóra talált. Az 1867 április 1-én tartott akadémiai összes ülésen a történeti osztály indítványt terjesztett elő egy országos állami levéltár felállítására. A levéltárak védelme érdekében megindult mozgalom ezzel — jóllehet az eredeti célkitűzésektől eltérő — döntő és gyümölcsöző fordulathoz érkezett. Az Akadémia történetírói jól ismerték fel a tennivalót, mikor minden további gyakorlati lépés első feltételéül az ország központi állami levéltárának megszervezését tűzték ki. Az Országos Levéltár szervezésének története

30 azonban csak annyiban tartozik tárgyunkra, amennyiben az évekig tartó előkészítés folyamán az eredeti célkitűzés, az általános levéltárvédelem, a tudományos közvéleményben s a hivatalos tárgyalási iratokhan ismételten is felmerült. Mindjárt az említett 1867 április 1-i akadémiai összes ülésben a történeti osztálynak Wenzel Gusztáv által az Országos Levéltár felállítására előterjesztett javaslata azt a kívánságot is kifejezi, hogy az ország municipiurnáinak, hatóságainak és a hiteles helyeknek levéltáraiból az „általánosabb jelentőségű és országos érdekű okmányok és irományok" kormányrendelettel szállíttassanak be a felállítandó országos levéltárba, a magánlevéltárak ós a történelmi iratok tulajdonosai pedig — „minden direct vagy indirect kényszernek alkalmazása nélkül" — szólítgassanak fel, hogy levéltáraikat és régi irataikat önként ajánlják fel annak.

31 Az Akadémia által közhelyesléssel fogadott s a belügyminiszterhez továbbított indítványt a miniszter is megértéssel fogadta, de tárgyalás alá való vételét arra az időre halasztotta, mikor a kiegyezés után újjászervezésre váró állami organizáció sürgősebb feladatai már megoldást nyertek.

32 így az országos levéltár felállításának s a nem állami levéltárak ügyének vele összekapcsolt kérdése csak 1872-ben lett ismét időszerű, mikor a belügyminiszter a képviselőház korábbi utasítására az ügyben ankétot hívott össze. 29 M. Ak. Értesítő. Phil., törvényi és tört.-tudománvi osztálvok .közlönye. V. (1865.) kötet, 94-112. 30 Erre vonatkozólag Miskolczy Gyulától: Az Országos Levéltár felállítása. Lev. Közi., I. évf. 6—24. 31 Ak. -Értesítő, 1867. 133—136. 32 Ak. Értesítő, 1867. 171.