Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A magyar levéltárvédelem kérdése / 151–225. o.

164 DR. SZABÓ ISTVÁN Az Akadémia történeti osztálya által készített javaslat gyakorlati megoldhatásában és célszerűségében joggal lehet kételkedni. A javaslat szerint a szervesen képződött levéltárak egységének összezúzása árán egy mesterséges gyűjteményt állítottak volna fel, melyben az ügyvitelben elfoglalt, helyükről kiszakított iratok — ha fenntartásuk biztosított lett volna is — a tapasztalás szerint eltemetve s a hozzáférhetéstől ós rátalálástól sokkal inkább el lettek volna zárva, mint organikus egységükben. Az „általános jelentőségű és országos érdekű" iratok kiválogatásában pedig az elbírálás önkényességét és szubjektív szempontjait semmi módon sem lehetett volna kizárni. Gyakorlatilag nem sok értékesíthet őt nyújtott Jakab Eleknek, az erdélyi főkormányszéki levéltár igazgatójának hozzászólása sem, aki addig is,. míg az országos levéltár megszervezése után sor kerül a törvényhatósági levéltárak ügyének halaszthatatlan rendezésére, szükségesnek látja, hogy a belügyminiszter rendeletileg utasítsa a törvényhatóságok, a hiteles helyek és erkölcsi testületek vezetőit, hogy levéltáraik helyiségéről, személyzetéről, rendszeréről és állapotáról küldjenek be jelentést, megjelölve egyúttal a haladéktalanul szükséges teendőket is. Az a követelése, hogy a levéltárak átvétele a jövőben a levéltárnokok személyének változása esetén csupán leltárral mehessen végbe, tulajdonképen felújítása volna az 1785. évi helytartótanácsi rendelet idevonatkozó rendelkezésének.

33 A belügyminiszter által 1872 október 4-ére összehívott ankét a hiteleshelyi és municipális levéltárak ügyének rendezésére tervszerű levéltárpolitikai elgondolásról tanúskodó javaslatot terjesztett a miniszter elé.

34 A hiteleshelyi levéltárakat „annál kevósbbó lehet mostani állapot jókban meg33 Jakab Elek: A törvényhatósági levéltárak rendezéséről. Pesti Napló, 1870. 178. sz. — Jakab egy másik cikkében (A le\éltárakban \aló seartirozásról, Budapesti Közlöny, 1871. 246. sz.) azt hangsúlyozza, hogy a levéltárak selejtezését nem szabad csupán közigazgatási szempontok szerint végezni, s mint elriasztó példára hivatkozik egy törvényhatósági levéltárra, melyben az 1830. év előtti iratokat, mint szükségteleneket, megsemmisítették. M Meghívót kaptak az ankétra Csengery Antal, Franki (Fraknói)Vilmos, Horváth Mihály, Knauz Nándor, báró Mednyánszky Dénes, Nagy Imre, báró Nyáry Albert, Pauler Gyula, Thaly Kálmán s a minisztérium részéről Groisz Gusztáv min. tan., az ankét megválasztott elnöke s Peöcz. Elek min. titkár, az ankét jegyzője. Csengery és Knauz nem jelentek meg. A javaslat megszövegezésére egy szűkebb bizottságot küldtek ki, melynek elnöke Horváth Mihály, tagjai pedig Pauler Gyula, báró Nyáry Albert, és Franki Vilmos lettek. (10.482. és 34.316/1872. belügymin. sz.)