Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A magyar levéltárvédelem kérdése / 151–225. o.

A MAGYAR LEVÉLTÁRVÉDELEM KÉRDÉSE 159 árucikké válásával fenyeget. A tudományos intézmények nem bírnák anyagilag a versenyt s így történelmi emlékeink a kereskedelmi forgalomban, mely a külföldi arányokhoz képest nálunk még mindenesetre fejletlen, szétszóródnának.

20 A nagy s részben már addig is hivatásos levéltárnokok kezelésére bízott családi levéltárakat a kedvezőtlen viszonyok ezúttal, is kevésbbé viselték meg. A kisebb családi levéltárak és levelesládák sorsa már mostohább volt. Ha történetesen nem olyan családtagok kezén voltak, kiknek a múlt emlékei iránt érzékük volt, többnyire a padlásra vagy kamarába jutottak s elfelejtve, a pusztulás és elkallódás útjára kerültek. Az állami és társadalmi átalakulás nemcsak a családi, hanem a köz-, így főként az önkormányzati levéltárakat is sújtotta. A megyék, városok és községek régtől fogva féltő gonddal őrzött oklevelei és nagy részben az ügykezelési iratok is csupán emlékei voltak egy már történelmileg lezárt kornak. Az ügyvitel kontinuitása megszakadt. Az önkormányaatok rendi korbeli szervei helyére újak léptek s az új kereteket új eszmék, új problémák és új emberek töltötték meg. Az utóbbiak sokszor idegenek voltak, kikben a közigazgatás számára holttá vált anyag történelmi értékelésére sem hivatottság, sem a multat megbecsülő hazafias érzésnem volt. Az abszolútizmus korszakát különösen a vármegyei levéltárak sinylették meg, melyeket a bécsi igazságügyminisztérium már 1852-ben kivett a megyék kezéből s a maga hatáskörében a kerületi főtörvényszékek felügyelete és vezetése alá helyezve, az alárendelt elsőfokú bírói hatóságok (Landes-, Komitats- és Bezirksgericht-ek) birtokába adott át.

21 Minthogy a levéltárak közigazgatási irataira a folyó megyei ügyvitelben állandóan szükség volt, a minisztérium, elrendelte a politikai és törvénykezési iratok különválasztását azzal a céllal, hogy az előbbiek adassanak vissza a politikai, közigazgatásba. A minisztérium idejében meggyőzetett, hogjr a rendelkezés végrehajtása nemcsak káros, hanem lehetetlen is. A levéltárak régi rendjének a szótválasztási kísérletek s a legtöbb levéltárban lefolytatott rendezések és selejtezések során történt megbolygatását, valamint egyes levéltáraknak a bírói székhelyre való költöztetését vagy az új hivatalok számára lefoglalt helyiségekből padlásra vagy más alkalmatlan helyre történt kitelepítését a levéltárak gondos keze20 —n.: Levéltáraink. Budapesti Hírlap, 1856. 126. sz. 21 Statth. f. Ungarn. 17.146—1852. Orsz. Ltár.