Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A magyar levéltárvédelem kérdése / 151–225. o.

160 DR. SZABÓ ISTVÁN lésben is megszenvedték volna, pedig ez — ha általánosítanunk nem is lehet — hiányzott. „A Bach-rendszer a megyei levéltárakat feldúlta, a kiszórt okmányokat az útszélen lehetett felszedni, a boltokban krajcárokért venni; s a történetkedvelő akkori tisztviselők a letéteményezett vagy a megye tulajdonát képező okiratokat egyenesen ellopták a levéltáriból, melyeknek egy igen csekély része lelkiismeretes harmadik személyek által a megyének visszaadatott."

22 Levéltári javaink a válságos korszakban alighanem még nagyobb veszteségeket is szenvedtek volna, ha nem ugyanerre az időre esik nálunk a történelmi művelődés fejlődése ós történetírásunk pozitív irányba térése. A pozitivista irányzat hatása alatt indultak meg ez időben a tömeges forráspublikációk, a forrásadatok felkeresése során tapasztaltak pedig felhívták kutatóink figyelmét levél tárügyünk szomorú viszonyaira. A napilapokban a nagyközönség előtt és a tudományos körökben megtárgyalták az aggodalmas helyzetet s a pusztulásnak kitett történelmi emlékek megmentésére ós biztonságba helyezésére javaslatokat tettek közzé. A hivatalos körök és a közvélemény meggyőzéséért folytatott küzdelemből elsősorban Salamon Ferenc és Wenzel Gusztáv nevei emelkednek ki. Az első felszólalók a Tudományos Akadémiával s a Nemzeti Múzeummal kívánták a célt elérni. A gondolat tulajdonkópen adva volt, mert mindkét intézet kezdettől fogva feladatának ismeri a levéltári emlékek gyűjtését. A Budapesti Hirlap említett cikkírója is azt ajánlja, hogy az Akadémia és a Múzeum igyekezzenek minél több régi iratot megszerezni, mielőtt a kereskedés azokkal nálunk is valóban megindul.

23 A hírlap másik ismeretlen cikkírója már részletes tervezettel lép a nyilvánosság elé. Köztudatba kell vinni a levéltárak jelentőségét és biztosítókot kell nyújtani, hogy a hozzáférhetővé tett levéltári anyagot csak a tudomány céljaira használják fel. Ezt a felvilágosító munkát tekintélyénél fogva az Akadémia volna hivatott elvégezni, a központi gyüjtőtelep pedig a Nemzeti Múzeum lehetne. Az Akadémia által kiküldendő bizottmány első feladata lenne tájékozódni az országban szerteszétszórva levő levéltárakról s felhívni 22 Majláth Béla: Liptóvármegyei levéltári kutatások eredményei. Történelmi Tár, 1879. 287. 23 —n.: Levéltáraink. Budapesti Hírlap, 1856. 126. sz.