Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Szabó István: Lukcsics Pál: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. XII. köt. (Az I–XI. kötet pótkötete.) Budapest, 1931. / 137–141. o.

1 40 ISMERTETÉSEK A nagyszámú keltezetlen oklevelek idejének megfejtésénél felhasznált támpontok közlése mindenesetre megkönnyíti az ellenőrzést. Az oklevelek közlésében egyébként a szerző az előző kötetek kiadási módjához tartotta magát s így az egységes eljárás kedvéért több tekintetben kénytelen volt eltérni az utolsó kötet megjelenése óta kiadott forrásközlési szabályzattól. Az oklevelek nem állván rendelkezésünkre, a szövegközlés ellenőrzésére nem volt meg a módunk. Egyes esetekben azonban szöveghibák az oklevelek nélkül is megállapíthatók voltak. A keltezések feloldása sem ment minden hiba nélkül. Mindjárt az első oklevélnél elírás történt, a regesztában ugyanis Pünkösd octava-ja utáni péntek helyett Pünkösd utáni pénteket találunk. Helyesbítenünk. kell továbbá a 95. oldalon közölt lapszéli keletet jan. 13-ról jan. 16-ra, a 193. oldalon az okt. 30-at okt. 31-re s a 196. oldalon a jún. 15-öt jún. 19-re. A regeszták szövegezése is kívánnivalót hagy hátra. Az arányos és egyébként jól stilizált regesztákban ugyanis találhatók' olyanok, melyekben a szövegezés nem hűen adja vissza az oklevél tartalmát. így a 14. oklevélben nem egy visegrádi kúriának egy sessio földdel együtt való, hanem csupán bizonyos sessionális földnek ajándékozásáról van szó. A 15. oklevélben szereplő Miklós mestert az oklevé]adó tárnokmester nevezi „iudicis curie nostre^-nak, tehát Miklós mester nem nevezhető országbírónak. A 246. és 264. oklevélben nincs adat arra, hogy a szóbanforgó jobbágyok a báthmonostori uradalomból valók lettek volna; ez legfeljebb csak feltevés lehet. A 115. oklevél regesztájába nem lett volna felesleges befoglalni, hogy a beiktatás határjárással történt. A 4. oklevél regesztájából kimaradt a hó- ós napkelet. A több regesztában olvasható „kalocsai kardinális" nem szabatos kifejezés, tudományos műben nem engedhető meg. r . A tulajdonnevek átírásánál elsősorban a következetességet reklamáljuk. Egyes családnevek a regesztákban a következő variációkban fordulnak elő: Szakolyi (118, 229, 258. 1.), Szokolyi (148. L). Zakolyi (215. 1.); Eszényi (35. 1.), Ezeni (301, 303.1.), ezeni (31.1.); Ramocsaházi (128. 1.), Ramocsaházai (265. 1.); Tegzes (286. 1.), Thegzes (323. 1.); Thamási (193. 1.), Thamássi (194. 1.). A nevek átírásánál különben is tanácsos mindig fokozott óvatossággal eljárni. A 84. oklevélben Tóth zo-nak olvasott (?) vízfolyás nevét is, mely régtől fogva s ma is Tócó-nak hangzik, a Tóthszó (!) alakban tör-