Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Szabó István: Lukcsics Pál: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. XII. köt. (Az I–XI. kötet pótkötete.) Budapest, 1931. / 137–141. o.

ISMERTETÉSEK 139 s a királynak az a rendelkezése, hogy Töttős László özvegyét senki bíróság elé ne állíthassa mindaddig, míg fia az ő kíséretében külföldön tartózkodik (140. L). A perjog mellett már az egyházjog területén is érdeklődésre tarthat számot a Kerekieknek a pápai szentszék előtt forgó kegyúri pere 1441-ből (182, 188.1.). Az egyháztörténeti adatok közül megemlíthetjük még egy pataki polgárnak a ferencrendiek confraternitásába feleségével és gyermekeivel együtt történt felvételét (31. 1.) s a gyóntató pap szabad megválaszthatására kiadott engedélyeket (34, 42, 179.1.). Külön csoportba sorozhatjuk azt a 9 oklevelet, melyek városi fekvőségeknek Visegrád városában 1343—1347. években történt adásvételéről, illetve ajándékozásáról szólnak. Ez oklevelek a város topográfiai adatainak gyarapítása mellett a királyi lak vonzó és városiasító hatásáról is beszélnek, de — minthogy hat esetben ugyanaz a Töttős volt a szerző fél — azt sem volna érdektelen nyomozni, hogy a gazdag főurat a tőkebefektetés, a spekuláció, vagy milyen más, bizonyára gyakorlati gazdasági cél indítja arra, hogy a királyi szókhely városában öt év alatt hat kúriát gyűjtsön birtokába. A kor politikai eseményei is visszatükröződnek a kötet változatos összetételit anyagában. A Thamásiak és Várdaiak missilis, többnyire családi leveleiben az ország politikai viszonyairól, a királyi udvar dolgairól, a török terjeszkedésről s az ezzel kapcsolatos francia-magyar tárgyalásokról sok szó esik. A kalocsai érseki székig és a bíbornokságig emelkedő Várdai István, kinek a ferrarai egyetemekről írott nagyérdekíi leveleit a szerző már előbb más helyen (Tört. Szemle 1929. évf., 124. 1.) közzétette s így ezekről itt csak regesztákat közöl, az 1456. év eseményeiről a király környezetéből tájékoztatja nagybátyját (246, 249. 1.). A gyakorlati birtokvédelem nehézségeire következtethetünk a budahévízi ispotályosok káptalanjának 1347. évi okleveléből, melyben a káptalan egy birtokát azért engedi át Töttősnek, mivel a hatalmaskodókkal szemben ők nem tudják megvédeni (24. 1.). A Várdai-féle említett gazdasági számadások viszont a reformáció korát közvetlenül megelőző időből a magyar püspöki udvartartás megismerését segítik elő. i A szerző az okleveleket a szokásos diplomatikai és levéltári leírással közli. Azokról az oklevelekről, melyek más helyen már kiadattak, csupán regesztát ad. Hasonlóan jár el a csonka, vagy részben olvashatatlan okleveleknél is, e szokatlan eljárását azonban igen problematikus értékűnek tartjuk.