Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Siemienski József: A lengyel állami levéltárak: általános vázlat / 1–29. o.

A LENGYEL ÁLLAMI LEVÉLTÁRAK 3 amelyek azután, amikor az állam javak ismét a kincstár kezére jutottak, azokkal együtt visszakerültek a kincstár birtokába, Azon nehézségek miatt, amelyekkel a krakói kincstárba való bejutás járt, az újabb okmányok s különösen a mindnagyobb számú diplomáciai levelezés a kancellároknál maradt és ott külön; gyűjteményt alkotott, amelyet a XVIII. században Varsói Korona-Levéltár (Archiwum Koronne Warszawskie) elnevezés alatt külön leltároztak. Ez a levéltár 26 csoportba (általános, Senatus Consulta és idegen államok) sorolt több mint 4000 tételből áll.

5 A Litván Levéltárnak a Radziwill-féle része 100 okmányból áll; a vilnai kincstárban 1584-ben ez a levéltár több mint 600 oklevelet őrzött, amelyek között azonban csupán 15 volt politikai természetű, a többi birtokügyi vonatkozású. Későbbi összeírásaink nincsenek a levéltárról* maguk az iratok pedig nyomtalanul elvesztek. Ennyit azokról az országos levéltárakról, amelyek a szorosan vett államjogi vonatkozású okmányokat őrizték, A hatóságok és hivatalok összes iratai, még a legrégibbek is, az illető hivatalok úgynevezett archivumaiban voltak elhelyezve. A múlt ós az ősök alkotásainak tisztelete ugyanis olyan magas fokon állott (Lengyelországban, hogy pl. még a XVI. századi reformkorszak is az „executio" jelszavával alkotta az újításokat, vagyis azzal, hogy a régi törvényeket hajtja végre és visszaállítja azokat, amelyek feledésbe merültek, vagy a törvények sorozatából kimaradtak. Így nem csoda, hogy még a legrégibb iratoknak is meg volt a maguk értéke a mindennapi életben: szükség esetén a hivatal másolatot vagy kivonatot adott belőlük, miért is valamennyit együtt kezelte a folyó ügykezelés irataival. Lássuk ezeket a levéltárakat a hivatalok hierarchiája szerint. Voltak a korona-kancellároknak és alkancellároknak és a litván kancellárnak és alkancellárnak is levéltáraik. Az elsők a „Metryki Koronne", az utóbbiak pedig a „Metryki Litewskie" voltak. A Metrykák nem voltak helyhez kötve, azaz a király után szállították őket annak útjain,

6 a KoronaMetrykák mind állandóbb székhelye mindazonáltal Varsó lett, a litvánoké pedig előbb Vilna, utóbb pedig szintén Varsó (bizonyos ideig egyesítve is voltak). Az iratokat előbb együtt 5 Közte néhány másolatkönyv. 8 Innen van a legenda, hogy a régibbek Várnánál pusztultak el 1444-ben. !•