Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Gagyi Jenő: Revista Archivelor, 5. (1928–1929) / 285–289. o.

288 ISMERTETÉSEK helyeztek el a levéltárba, holott ugyanazon idő alatt Oláh­országban a megszüntetett hatóságok 4499, az új hatóságok pedig 2963 iratcsomót szolgáltattak be. Moisil érdekes cikkéhez függelékül közli a két ország levéltárainak felállítására vonatkozó egykorú iratokat, az utasításokat és az első évek beszámolóit s megállapítja, hogy az első években két nagy akadály gátolta az állami levéltárak működését: 1. a hatóságok nem törődtek azzal a rendelettel, mely szerint kötelesek irataikat beszolgáltatni a levéltárakba; 2. nem voltak külön épületek, amelyekben véglegesen el­helyezzék ezeket a levéltárakat. Mint a romániai állami levél­tárak mai főigazgatója, szomorún jegyzi meg, hogy ezek a bajok részben még ma is gátolják a levéltárak fejlődését. A következő közlemény Joan C. Filiiti közleménye, amely 69 lapra terjedően hozza Oláhország bojárjainak névjegyzé­két és személyi adatait, amint azokat 1829 szeptemberében Jeltuhin orosz tábornok összeiratta és ahogy ezt a jegyzéket 1830 és 1831-ben kiegészítették. A bojári rend az oláh feje­delemségekben bizonyos hivatali nemességet jelentett, több osztályban. Az 1831-ben behozott Regulamentul Organic előtt a bojárság Öröklött rang volt, attól kezdve azonban csak személyi, hivatali méltóság, amelynek különböző fokozatain külön fejedelmi előléptetésekkel emelkedett magasabbra az illető. 1831 előtt a „kaftán"-nal nemesítették meg az egyes családokat, s bár fokozatok addig is voltak, ez a kaftános­nemesség örökletes volt a családban. A Filittitől kiadott összeírás különösen azért értékes, mert megcáfolja a felületes román történetírásnak azt az állandóan hangoztatott téte­lét, hogy a fanarióta fejedelmek a tömeges nemesítéssel óriási bojári osztályt teremtettek meg. Az egykorú összeírás csak 70 nagybojárt és 576 másod- ós harmadosztályú bojárt talált, tehát 646 bojárt 800.000 főnyi népesség közt; a nyu­gati államokban a nemesség aránya ennél sokkal nagyobb volt. Talált azonkívül az összeírás 283 bojárfiút, akiknek ínég nem volt semmi rangjuk és 380 kisbojárt, akik többnyire egykori bojárfamiliák rangjavesztett sarjadékai A bojári osztály igazi szaporodása csak 1831 után indult meg, a hiva­tali nemesség törvénybeiktatásával. 1858-ban, amikor a pri­vilégiumokat eltörölték, 3167 bojárt találtak, de a szaporo­dás jórészt a legalsóbb kategóriákban: a pohárnokoknál, a szerdároknál, pitvarnokoknál és íródiákoknál észlelhető. A füzet a továbbiakban a balázsfalvi érseki könyvtár anyagából közöl egy csomó iratot a balázsfalvi görög-katho-

Next

/
Thumbnails
Contents