Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Gagyi Jenő: Revista Archivelor, 5. (1928–1929) / 285–289. o.

ISMERTETÉSEK 289 likus oláh középiskola működésére vonatkozólag. Közli többek között 1755-től kezdődőleg 1763-ig a beírt növendékek névsorát, származási helyét, állapotát és korát. A közölt névsor különösen azért érdekes, mert mutatja, hogy az Erdély minden részéből, sőt Máramarosból is összekerült 9—20 éves diákság családi neve jórészt magyar, bár természetesen mind oláhok voltak A jobbágyok fiai szülőfalui ok nevét viselik vezetéknévül s ezt valószínűleg az iskolában kapták, mert odahaza az oláh jobbágyság akkor még nem használt vezetékneveket. Ezek a megmaradt régi magyar nevek keltették azt a tévhitet aztán a XIX. század vége felé, hogy erdélyi magyar családok oláhosodtak el tömegesen. Az összeírásból látjuk, hogy a szebenmegyei Moh község papjának fiát Mohi Joachimnak hívják, egy fogarasmegyei alsókománai jobbágyfiút Kománai Györgynek, a fejszai pap fiát Fejszei Jánosnak, egy csifudi jobbágy-fiút Csifudi Péternek, a konczai pap fiát Konczai Vazulnak, a szentmiklósiét Szentmiklósi Jánosnak stb. stb. Ezt az Összeírást, valamint a különböző egykorú levelezéseket, iskolai szabályzatot stb. Paclisanu Zenobius kultuszminiszteri vezérigazgató közli, aki annak idején, kispap, majd balázsfalvi érseki könyvtárnok korában.sokat dolgozott a budapesti Országos Levéltárban is. A levelek közt van Tikosi György magyar kérvénye is Aáron Pál püspökhöz, kérvén felvételét a szemináriumban, megüresedett helyre. A püspök a magyar kérvény hátára magyarul jegyezte fel sajátkezűleg a következőket: „Meg láttyuk mikket vevin azioktul információt, akiktul ilik." Az apróságok közt két magyarországi vonatkozásút találunk: Dr. Petrescu közli a nagyszebeni szász nemzeti levéltárban talált azt a latin címzésű, oláhnyelvű levelet, melyet 1653 május 18-án írt Heléna, Máté vajda felesége, Szeben város királybírájának, kérvén, hogy küldjön valami jó sebészt, mert a Vazul vajdával Rukar mellett történt összeütközésnél férje és több bojár megsebesült. A levelet hátlapján olvasható feljegyzés szerint Kemény János adta át Szebenben, május 29-én. A másik iratot Petrescu a BruckenthalMúzeum könyvtárában találta: a resináriak névszerint aláírt tiltakozása, hogy halálig ragaszkodnak a görög-keleti egyházhoz és nem eresztenek be görögkatholikus papot a faluba. Az irat 1745 április 7-én kelt és 185 aláírás van rajta. A tartalmas folyóiratszemle a többek közt a Levéltári Közlemények V—

VI. kötetét is elismeréssel ismerteti. GAGYI JENŐ.