Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Siemienski József: A lengyel állami levéltárak: általános vázlat / 1–29. o.

A LENGYEL ÁLLAMI LEVÉLTÁRAK 15 noknak, — a többi levéltárakba azonban új embereket kel­lett ültetni, vagy visszahelyezni azokat, akiket a megszállók félreállítottak. Gondoskodni kellett az orosz hatóságok még 1915-ben elhagyott iratainak és a megszállás idején keletke­zett levéltári anyagnak a sorsáról is. Már ebből a néhány szóból is kitűnik, hogy legajánlato­sabb volt a megőrzés, a konzerválás jelszava, amelyet egyelőre nem volt szabad reformokkal bonyolítani. Pedig kívánták és kívánják a változásokat igen fontos szempontok. Az egyes levéltári anyagoknak elhelyezése a levéltárakban — amint láttuk — esetleges volt, ellenkezett a proveniencia elvével, ellenkezett az állam most megújított egységével és a régi és új közigazgatási beosztással egyaránt. Levéltári rendeltetésükre vártak azonban a felosztó hatalmak hivatalainak aktatömegei is, amellett nem volt helyiség, úgy, hogy a levéltári anyagnak a különféle levéltárak közti fel­osztásával várni kell a központi állami levéltár megteremté­séig, — ez" pedlig az új épületre vár. Az épület terveit rész­letesen kidolgozták, — nem feledkeztek meg sem az általános, sem a különös munkahelyiségekről, a pecsétöntőkről, fény­képészeti kamrákról stb., — az építéshez azonban eddig nem fogtak hozzá. Ezt érthetőnek fogják találni, különösen Magyarországon, ahol a Széchenyi kora óta emelt pompás paloták sorában az állami levéltár épületének megépítésére utoljára, közvetlenül a háború előtt került csak sor. így van Lengyelországban is. Sokat kell építenünk — tengeri kikötőt, az iskoláknak, amelyekkel a hódítók nem törődtek, különösen a népiskoláknak egész sorát, vasutakat, eleváto­rokat stb.; azért a levéltárra évről-évre engedélyezik a költ­séget, de évről-évre másra használják fel s azután ismét meg­igérik. A levéltári szolgálat munkája főként három irányú; a szervezés, a Lengyelországot illető anyag visszakövetelése és a levéltár tudományos feldolgozása. Az állami levéltárak ügyosztálya a levéltári rendtartás­sal, iratselejtezéssel kapcsolatos egész sor új utasítást dol­gozott ki, közreműködött az irodai utasítások kiadásánál és keresztülvitte azt az elvet, hogy a levéltári ügyosztály hozzájárulása nélkül semmiféle iratot sem szabad megsem­misíteni, akciót indított különféle régi hatóságok iratainak felkutatására (eddig ezer válasz érkezett), ezen iratok szá­mára több kisebb levéltárat szervezett, átveszi és felosztja

Next

/
Thumbnails
Contents