Levéltári Közlemények, 8. (1930)
Levéltári Közlemények, 8. (1930) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Siemienski József: A lengyel állami levéltárak: általános vázlat / 1–29. o.
14 DR. SIEMIENSKI JÓZSEF II. Az újjászületett Lengyelország levéltári szolgálata. A központi hatalmak elismerték Lengyelországnak a függetlenséghez való jogát, az elv megvalósítása ügyében azonban álláspontjukat nem tudták összeegyeztetni és csak az elv részbeni valóra válását engedték meg. Az 1917-ben alakított lengyel kormány csak az igazságszolgáltatás és az iskolázás terén nyert szabad kezet s így a levéltári szolgálat is azon ügyek közé tartozott, amelyeknek a lengyel hatóságok által való átvétele kérdésében végeszakadatlan és reménytelen tárgyalások folytak. 1918 novemberében azonban, amikor részben a megszálló hadseregeknek saját akaratából, részben erőszak következtében; a megszállás hirtelen véget ért, a hatósági jogkört és az állami vagyont rögtönösen és sietve kellett átvenni, nehogy a gazdátlan jószág sorsára jusson. A szervezet már készen állott. A Kormányzó Tanács rendelkezése értelmében a lengyel levéltárak vezetését a vallás- és közoktatásügyi minisztérium állami levéltári ügyosztálya vette át, amely, élén egy igazgatóval, bizonyos mértékben autonómikusnak van megszervezve. 15 A lengyel közigazgatás végleges megszervezésekor az állami levéltárak ügyosztályát a közoktatásügyi minisztérium szerves részéül ismerték el, amelynek főnöke közvetlenül a miniszternek van alárendelve s aki 1925-től az állami levéltárak főigazgatójának címét viseli. A miniszter a levéltár-politika irányát az állami levéltárak igazgatóiból, az egyházi hatóságok egy képviselőjéből, a minisztériumok kiküldötteiből és 12 tudós kutatóból álló Levéltári Tanács véleményének meghallgatása után állapítja meg. A Tanácsnak évenkint kétszer kell összeülnie. Ez a szervezet egyik napról a másikra átvette a levéltárakat és egyúttal megvalósította a Kormányzó Tanács által megállapított elvet: a levéltárak központosítását. Az ügyosztály átvette a rendelkezési jogot a Főiével tár fölött, amelyben Wierzbowski igazgató a hivatalnokok egy részével egészen eddig helyén maradt, •— bizonyára ő volt az egyetlen ember ,aki ebben a háborúban érvényt szerzett a hágai egyezménynek: a német megszállás alatt megmaradt orosz hivatal15 Az ügyosztály-főnök részére az említett rendelettörvény azt a jogot is biztosítja, hogy ő tegyen javaslatot a miniszternek a levéltárnoki állások betöltése ügyében.