Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Ila Bálint: Turul, 43. évf. (1929) / 347 - Ila Bálint: Mitteilungen des Österreichischen Instituts für Geschichtsforschung. XI. Ergänzungsbd. Innsbruck, 1929. / 347–349. o.

ISMERTETÉSEK. 347 Turul. 43. k. (1—4. f.) 1929. 120 1. 4°. A tartalmas kötetben a genealógiai cikkek dominálnak. Levéltári vonatkozásban a múzeumi levéltár hivatalos értesítőjén kívül csupán két rövidebb közleményt találunk, amelyek azonban nagyon figyelemreméltók. Kumorovitz Lajos a leleszi koínvent oklevéladó működéséhez szolgáltat adalékokat, amelyekből megállapítja, hogy e konventnél a középkorban oklevélhamisítás egyáltalán nem fordul elő. — Lukcsics Pál pedig közli a gr. Zichycsalád zsólyi nemzetségi levéltárából ama nemesi családok névjegyzékét, amelyeknek genealógia] ara a XVIII. század végéig a levéltárban adat található. A névjegyzéket a család első képzett levéltárnoka, Thomka Ferenc készítette. A Hivatalos Értesítő a Magyar Nemzeti Múzeum levéltári osztálya 1928-as ós 1929 első félévi gyarapodásáról számol be. A pénzen szerzett darabok száma elenyészően kicsiny a csekély dotáció miatt, de annál örvendetesebb az a tény, hogy a Múzeum tervszerű propagandája következtében mind több esaládi levéltár kerül letétként a múzeumi levéltár birtokába és lesz könnyen hozzáférhető a kutatás számára. A részletesen ismertetett és értékelt nagyobb gyarapodások közül itt megemlítjük a nagyréti Darvas-család és a br. Izdenczy-család letétként elhelyezett levéltárait, a bedeghi Nyári-csailád 1535-től való bárói diplomáját, valamint Darányi Ignác nagy értékű hagyatékát. Az Értesítőt a pecsét- és pecsétmásolat- és a fényképgyüjtemény szaporulatának leírása egészíti ki. DR. ILA BÁLINT. Mitteilungen des Österreichischen Instituts für Geschichtsforschung. XL Ergänzungsband. Innsbruck, 1929. Wagner. 904 1». A kötet Oswald! Redlichnek van ajánlva hetvenedik születésnapja alkalmából és tanítványainak, tisztelőinek dolgozatait tartalmazza. Méltó és legszebb kifejezése annak a nagy megbecsülésnek, amelyet a kötet írói a mester személye iránt éreznek. A sokoldalú és gazdag tartalomból mi itt csak a bennünket közelebbről is érdeklő értekezéseket óhajtjuk kiemelni. Mindenekelőtt B. Bretholz (Zur •Reorganisation des österreichischen Archivwesens. Aus Theodor von Sickels Nachlass) cikkét, aki közli Sickel hagyatékából azokat a kommentárokat, amelyeket ez a Karl Rieger által az osztrák Levéltári Közlemények 23