Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Pálfy Ilona: Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiae metropolis regni Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae. Collegit et sumptibus ejusdem civitatis edidit Emilius Laszowski. Vol. XII. (Dipl. annor. 1526–1564) Zagrabiae, 1929. / 341–344. o.

342 ISMERTETÉSEK kisebb rész pedig a helyi jelentőségű ügyekre vonatkozik. Általában a szorosabb értelemben vett városi történetre — főleg a közölt oklevelek nagy számához arányítva — elenyészően keveset kapunk s valahogy az az érzésünk, mintha a publikációnak ez a része nem lenne befejezett. „Zágráb város történeti emlékei"-nél sokkal többet ad ez a kötet, de magának a városnak a története még a háttérben is csak nagyon elmosódva látszik. Igaz viszont, hogy az állandó háborúság a városi élet képét teljesen megváltoztatta. A püspökség János-párti, a város Ferdinánd mellett van (17, 31, 42, 60). A polgárság békés életét a katonai élet mozgalmassága váltotta fel; a védlelem ellátásának nehézségei, a ki nem elégített katonaság megfékezése, az ellenség fenyegető közelsége az, amire az eddig kiadatlan anyag legnagyobb része vonatkozik. Ezek alapján ugyan még mindig nem lehetne meghatározni Zágráb város védelmének a pontos képét, de mégis valamivel többet árulnak el ezek az adatok a horvát végek védelméről, mint amennyit más vidékekre vonatkozólag ismerünk. Hogy Ferdinánd milyen súlyt fektetett a zágrábi védelemre, érdekesen mutatja 1529 július 29-én kelt rendelete, amelyben utasítja a bécsi kamarát, hogy tartsa rendben a Bécs—zágrábi postát, hogy a zágrábi állapotokról állandóan érkezhessék hír. (40.) Az oklevelek egész sora rendelkezik a védelemhez szükséges pénz előteremtéséről, a városnak katonával és munícióval való ellátásáról, de a segítséget kérő és sürgető levelek nagy számát tekintve, úgy látszik, mindez nem volt elegendő. A horvátországi urakra nézve is igen érdekes — bár szintén nem ismeretlen — adatokat kapunk. Így Erdődy Simon zágrábi püspökön kívül — az egyes urakra vonatkozó több elszórt adat mellett — a Zrínyiekkel találkozunk sűrűbben. Az oklevelek hosszú sorát találjuk Medvevár birtoklására vonatkozólag is. Zágráb városának a történetére az itt található gyér számú adat nagyon szomorú világot vet: ezek szerint a fegyvercsörgés, úgy látszik, minden fejlődésnek gátat vetett. A zágrábiak régi kereskedelme teljesen megszűntnek látszik s csak a marhakereskedésre találunk egyetlenegy adatot, mely szerint Ferdinánd megparancsolja a zágrábiaknak, hogy a marha erőszakos áthajtásával lefizetni elmulasztott harmincadot utólag fizessék meg. (137.) A János-párti Erdődy Simon püspökkel vívott politikai harcok mellett a káptalan-