Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Szabó István: Magyar forrástörténeti kiadványok. Összeállította: Bartoniek Emma. (A magyar történettudomány kézikönyve I/3/b) Budapest, 1929. / 335–339. o.

338 ISMERTETÉSEK hogy hasonló repertóriumjellegű munka teljes úgyszólván sohasem lehet. Néhány — egészen ötletszerűen észlelt — feltűnőbb hiányt mégis szóváteszünk. A Zichy-okmánytárnak csak az I—

X. köteteit vette fel a szerkesztő, holott a XI. kötet Kammerer Ernő és Dőry Ferenc szerkesztésében már 1915-ben megjelent. Az írói lexikonok között nem találjuk Ferenczy—Danielik: „Magyar írók. Életrajzgyüjtemény" című kétkötetes (Pest. 1856—1858) biográfiáját, Sz. Kiss Károly: „Üj Magyar Athenas"-át (Budapest, 1882—1887), a családtörténeti csoportban Daróczy Zoltán: „Nemességi Zsebkönyv"-eit (Budapest, 1923—,), a levéltárak csoportjában Sas Andornak: „Munkács szabadalmos város levéltára" c. (Munkács, 1927) könyvét. Nem találjuk továbbá Chaleocandylas byzanci históriáját sem. (Kiadta Darkó Jenő Bpest, 1922—27.) A szabadságharc forrásai közül pl. hiányzik Szemere Bertalan „Politische Charaktenskizzen, Graf Ludwig Batthyány, Artúr Görgey, Ludwig Kossuth" (Hamburg, 1853), Subotic „Authentische Darstellung der Entstehung, Entwicklung und Führungsart des Krieges zwischen Serben und Magyaren im Jahre 1848. (Zágráb, 1849), Egressy Ákos: „Emlékeim az 1848—49. évi szabadságharc idejéből" (Bpest, 1883) című műve, Vajda János naplója (Egy honvéd naplójából, Pest, 1869), Blaze de Bury bárónő útleírása (Voyage en Autriche en Hongrie et en Allemagne pendant les événements de 1848 et 1849. Paris, 1851), az orosz emlékírók közül Rüdiger vezérkari főnökének, a világosi fegyverletételt megelőző tárgyalást orosz részről vezető Frolow tábornoknak (S. Petrograd 1888), báró Osten-Korff ezredesnek, Paskievitsch hadsegédének, továbbá Alabin P., Fatyiev Gagarin A., Grigorow F., Jermolow I«, Lichutin, Miljanow L. P., Newosczin F. P., Semiakin emlékiratai. Nem emelünk kifogást Rüstow közismert hadtörténeti munkájának felvételével szemben, bár nem forráskiadvány, de ez esetben mellé lehetett volna állítani a magyar részről nyújtott összefoglaló hadtörténeti feldolgozást (B. J. [Breit József] Magyarország 1848—49. évi függetlenségi harcának katonai története I—

III. k. Bpest, 1898), orosz részről pedig Oreus Iván „Opisanie Vengerskoi voini 1849 goda s prilozeniem 14 kart i planow" című (S. Petrograd,- 1880) munkáját, melyben a szerző a magyarországi orosz hadjárat hadtörténetét az orosz hadügyminisztérium levéltárában végzett kutatása alapján dolgozta fel. " Bartoniek Emma úttörő munkát végzett s ez a körül-