Levéltári Közlemények, 7. (1929)
Levéltári Közlemények, 7. (1929) 3–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Kumorovitz Bernát Lajos: A leleszi konvent pecsételési és oklevéltaxa-lajstromai / 312–325. o.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK. A leleszi konvent pecsételési és oklevéltaxa-lajstromai A leleszi konventben a középkor folyamán az oklevélkiadással kapcsolatban többféle registrumot vezettek. Éspedig három csoportját különböztették meg a registrumoknak: 1. a tulajdonképeni registrumokat, 2. az inquisitiókról és attestatiókról írt registrumokat és 3. a fassiókról felvett jegyzetek, signaturák registrumait. 1 Azonban ezeken a registrumokon kívül másfajta hiteleshelyi registrumokat is vezettek, s ezek már lazább kapcsolatban! állanak a konvent által kiadott oklevelekkel. Ilyenek elsősorban a megpecsételt oklevelekről és ezek taxáiról vezetett lajstromok. Ezek a lajstromok tartalmuknál és rendeltetésüknél fogva mégis kiegészítői a tulajdonképeni registrumoknak, s így jelentőség tekintetében messze felülmúlják azokat a szintén registrumoknak nevezett jegyzékeket, melyeket a kiküldött konventi emberek a határjárások, inquisiti ók és statutiók alkalmával készítettek. A XVI. század közepéig terjedő időből 8 ilyen lajstrom maradt ránk hosszabb-rövidebb töredékekben. Vezetésük módjában bizonyos fejlődést figyelhetünk meg. A legrégibbnek (1355—56.) a bejegyzései meglehetősen bővek: megadják a megpecsételés dátumát, a megpecsételt oklevél faját, az oklevélnyerő feleket annak a megjelölésével, vájjon személyük a konvent előtt ismeretes-e, vagy sem. Az utóbbi esetben azt is megemlítik, hogy ki vállalt felelősséget az illető ismeretlen fél személyazonosságáért. A relatióknál pedig beveszik a konvent kiküldöttjét, sőt olykor a homo regiust is. Az egyes bejegyzések végén megjelöli a registrum vezetője az illetékeket és hozzájuk fűzi az esetleges megjegyzéseket. Stílus és vezetésmód tekintetében hasonlóak ezekhez a 2. lajstrom adatai is. Mindkettőnek a bejegyzései tehát regestaszerüeknek mondhatók s van már bennük registrum1 V. ö. Kumorovitz Bernát Lajos: A leleszi konvent oklevéladó működése 1569-ig. Turul, 1928. évf. 18-25. 1.
