Levéltári Közlemények, 7. (1929)
Levéltári Közlemények, 7. (1929) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története II. : a szervező és a titkos utasítás gyakorlati eredményei / 155–192. o.
178 DR. HERZOG JÓZSEF alkalmával a magyar kamarának a szervező utasítás mindem következésképen ennek az ország, levéltára részére kiválasztandó iratanyagról intézkedő 16. pontjának végrehajtásáról is jelentést kellett tennie. Bár a levéltári vizsgálat egyebekben Ribicsre nézve igen kedvezőtlen megállapításokkal ós javaslatokkal járt, azért a mulasztásért, hogy az említett 16. pont értelmében az iratokat addig kii nem választotta, semminemű kellemetlenség nem fenyegette. Mind a vizsgáló bizottság, mind a kamarai tanács ebben a kérdésben olyan véleményt nyilvánított, amely Ribics kényes helyzetére nézve a lehető legelőnyösebb volt. Mindkettő egybehangzóan azt javasolta, hogy az átadandó iratok csak a kamarai levéltár teljes rendbehoizása után választassanak ki, 53 vagyis a kiválasztást olyan távoli időpontra halasztotta, hogy annak eljövetelétől a levéltár igazgatójának életében tartania nem kellett. Két esztendővel a levéltári vizsgálat után sokkal kedvezőtlenebbre fordult Ribics helyzete. A nádor az 1762. év februárjában a királynőhöz ismét előterjesztést tett. 54 Ebben most már nemcsak azt sürgette, hogy az évekkel előbb elrendelt kiválasztás a kamara levéltárában végül is megtörténjék és az iratok valóban át is adassanak az ország levéltárának, hanem ugyanilyen kérelmet terjesztett elő a Thurzócsaládnak időközben a kamarára került levéltárában található köztörtóneti jelentőségű iratokra nézve is, amelyeket Rajcsányi Ádám a kincstár érdekeit érintőktől már el is különített. A nádor azonban ez alkalommal nem csupán előterjesztése útján igyekezett e régóta húzódió ügyet befejezni. A következő hónapban nemcsak a magyar kamara tanácsát kereste meg levelével, hanem nagy befolyású elnökének támogatását is kérte. 55 Grassalkovich, akinek jóindulatához ebben az ügyben semmi kétség sem férhet, hiszen ő az ország levéltára részére az iratkiválasztást már 1749-ben, tehát a nádor első előterjesztését majdnem öt évvel megelőzve hozta javaslatba, 56 valóban; eleget akart tenni Batthyány kívánságának. A kamara tanácsát és Ribicset — az utóbbit élőszóval is — a hosszasan húzódó ügy gyors befejezésére utasította, úgy53 Orsz. Ltár; Cam. Hung., Exp. cam, 1761. Jan. Aug. 3. 54 U. o„ Ben. res 1762 március 3., 5. & 10. p. 4. — Areh. Palát., Lad. 4. fasc. 11. no 20. 58 U. o.; Cam. Hung., Prot. sess. cons. 1762. p. 332 (március 22). — Arch. Regni, Lad. F fasc. B no 1. 59 U. o.; Cam. Hung., Prot. sess. cons. 1749. p. 695.