Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története II. : a szervező és a titkos utasítás gyakorlati eredményei / 155–192. o.

172 DR. HERZOG JÓZSEF sebb munkára serkenteni, hanem nyilvánvalóan azt is kívánta biztosítani, hogy az igazgatónak úgyszólván minden tekintetben súlyos kifogások alá esett működése szoros ellenőrzés alá kerüljön. A levéltár siralmas állapotáról, amelynek oka egyedül Ribicsben,

34 de nem annyira a levéltári ügyekben való járatlanságában, hanem főleg a titokban teljesített szolgálatból fakadó elbizakodottságában és az ezzel járó lelki ismeretlenségében keresendő, a magyar kamara elnöke a bizottság terjedelmes jegyzőkönyvéből csakhamar részletesen értesült. Bár a sokféle baj valódi kútfejét Ribics személyében, világosan felismerte, mégis sokáig, közel öt hónapig tartott, amíg elhatározta, hogy a bajokat valóban gyökeresen orvosolja. Minthogy a súlyos mulasztásokat az a tanácsos követte el,, akit a királynő a magyar kamara megkérdezése nélkül, saját elhatározásából nevezett ki s tett meg levéltári igazgatóvá és aki egyúttal a harmincadügyek igazgatója is volt, Grassalkovich jónak látta, hogy előbb bizalmas úton érdeklődjék, szándéka Bécsben milyen fogadtatásra fog találni. Ezért október hó legelején kelt levelében gróf Chotek Rudolfot, a bécsi udvari kamara elnökét, akivel a köztük történt sűrű levélváltás tanúsága szerint bensőbb viszonyban volt, nemcsak a levéltár szomorú állapotáról tájékoztatta, hanem azt is közölte vele, hogy annak igazgatóját állásából el akarja mozdítani.

35 E felette fontos elhatározás megvalósítása azonban leküzdhetetlen akadályba ütközött, hiszen Ribicset titkos szolgálatai miatt igazgatói állásában minden, körülmények között meg kellett tartani. Chotek válasza tehát ebből az okból egyre késett. Amikor egy hónap is elmúlt válasz nélkül, Grassalkovich a levéltár ügyének más, intézményes megoldására határozta el magát, nyilván, belátván, hogy Ribics elmozdítására reménye nem lehet, amit vele különben egy újabb hónap eltelte után Chotek szinte szokatlan határozottsággal közölt is.

36 34 A levéltárban történtekért Chottman tanácsost, akivel a szervező utasítás 15. pontja szerint a levéltár ügyeit Ribics megbeszélhette,. semmiféle felelősség nem térbeli, mivel a levéltár igazgatóját távolléte esetén ugyan többször helyettesítette, de ez utóbbi tőle levéltári ügyben soha tanácsot nem kért (Exp. eam. 1761. Jan. Aug. 3. alatti jegyzőkönyvben a 15. pont). 35 Orsz. Ltár; Cam. Hung., Acta post Grassalkovich fasc. 13. no 27. 86 U. o.; Chotek levele 1760. dec. 2-ról: „Ribics verő a directoratu eo> minus dispensari poterit, cum mihi positiva et immediata suae Majestatis