Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története II. : a szervező és a titkos utasítás gyakorlati eredményei / 155–192. o.

A MAGYAR KAMABAI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE 163 a rendes közigazgatási feladatok teljesítése alól lehetőleg mentesít tessék. Ám erre a valóság csakhamar reá cáfolt. A királynő Ribicset levéltári igazgatóságának negyedik esztendejében az elhunyt Weidinger Ferenc tanácsos utódjául — igaz, hogy némi könnyítésekkel — a kamarai igazgatás egyik nagyfontosságú ügykörének, a harmincadügyeknek igazgatójává nevezte ki,

17 a következő esztendőben pedig az. óvári és komáromi kincstári uradalmaknak a bécsi bankalitásnak történt átadásakor a többszörös utazással járó királyi biztosi tisztség ellátásával bízta meg.

18 Minthogy ezenfelül a helytartótanáccsal közösen alakított, természetesen nem levéltári ügyekkel foglalkozó, ú. n. vegyes bizottságoknak is olykor tagja volt,

19 Ribics a kamarai igazgatásban derekasan részt vett. E működésével ellentétben különleges, tulajdonképeni feladatának teljesítése, vagyis a levéltárnak átadott roppant nagy iratanyagnak egységes gyűjteménnyé való feldolgozása körül kifejtett tevékenysége

20 felettes hatósága,, a magyar kamara előtt teljesen ismeretlen volt és maradt is mindaddig, amíg a levéltár igazgatójának hatalmas pártfogója, gróf Königsegg-Erps Ferdinánd, a bécsi udvari kamara elnöke el nem hunyt. Miután gróf Königsegg 1759 december 20-án meghalt, a. megüresedett kamarai elnöki széket már 1760 január 1-én gróf Chotek Rudolf foglalta el.

21 Az új elnök, aki a titkos utasításról mit sem tudott, alig kezdette meg hivatalos működését, amikor is Ribicsre nézve váratlan és felette kellemetlen dolog történt. Egy a bécsi kamarán — bizonyára Grassalkovios közbenjárására — 1760 február 8-án Chotek ellenjegyzésével kelt királyi rendelet ugyanis meghagyta a magyar kamarának, hogy a levéltár állapotát, annak igaz17 TJ. o., Ben. res. 1757. szept. 21. — A könnyítések abban állottak,, hogy a külső harmincadhivatalokat helyette Schallhasz Lipót szemvevő vizsgálta és hogy egy magánírnok tartására évi 300 forintot kapott. 18 U. o., Exp. cam. 1758. Apr. Koller 1-, Maj. Decr. Koller 1., Jul.. Off. sol. 19. 19 U. o.

s Exp. cam. 1755. Mart. Cons. locumt. 2., 1756. Sept. Cons. locumt. 2. — Prot. sess. cons. 1759. p. 808, 818. 20 Ribics 1759-ben jelentette ugyan a kamara tanácsának, hogy Erdélynek I. Ferdinánd korabeli kamarai igazgatásáról (1550—1556) szóló terjedelmes munkáját tíz nap alatt befejezi (Exp. cam. 1759. Mart. Aug. 6.), a következő évben pedig a tanácsnak bemutatta egy munkálatát különböző jószágokról, amelyekre a kincstár igényt tarthatott (Prot. sess. cons. 1760p. 310.), e két dolgozat azonban természetesen nincs összefügésben a reá bízott levéltári feladattal. 21 Wurzbach: Biographisches Lexikon. XII. 229. — Orsz. Ltár; Cam. Hung., Ben. res. 1760. jan. 1.