Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története II. : a szervező és a titkos utasítás gyakorlati eredményei / 155–192. o.

162 DR. HERZOG JÓZSEF Könyveket és a többi leveles könyveket is, összesen tizenöt kötetet, a szepesi igazgatóság részére lemásoltassa.

14 A tökéletes anyaggyűjtést gátló eme gyakorlati nehézségek mindenesetre alkalmasak lettek volna arra, hogy a szervező utasítás rendelkezéseivel szemben a bírálat gondolatát felébresszék, ami által talán a levéltár szervezése helyes alapot nyerhetett volna. De ilyesminek nyoma sem található.. Sőt, a levéltár igazgatója, akinek hivatásánál fogva elsősorban kellett volna ilynemű megfigyeléseket és észrevételeket tenni, a bizottságban részt sem vett. Pozsonyba érkezte után ugyanis sürgősen Bécsbe utazott, ahol a titkos utasítás értelmében, a levéltárnok legelemibb kötelességének megszegésével a magyar kamarai levéltárból eltulajdonított okleveleket. a házi levéltárnak átadta.

15 Ribicset kamarai tanácsosi kinevezésekor a királynő nemcsak azzal bízta meg kifejezetten, hogy elsősorban a levéltárt hozza rendbe s annak gondját viselje, hanem — hogy e munkásságának zavartalanságát biztosítsa — már a kinevezést követő első esztendőben eltiltotta a magyar kamarát attól, hogy reá kiküldetéssel járó ügyek elintézését bízza és ezenfelül még ugyanebben az esztendőben, éppen a levéltár rendezésének súlyos feladatára hivatkozva, fizetését 2000 forintról 3000 forintra is felemelte.

16 Mindezek az intézkedések azt a látszatot keltik, mintha ebben az időben már tisztán felismerték volna nemcsak a kamarai levéltár ügyének nagy fontosságát, hanem ez ügy sikeres előmozdításának egyik fontos feltételét is, és pedig azt, hogy a levéltárnok 14 U. o., Cam. Hung., Exp. cam. 1761. Jan. Aul. 3. — A 8. jegyzetben idézett specificatión Grassalkovich sajátkezű feljegyzései. — V. ö. még a 9. jegyzetben foglaltakkal. 15 Az oklevelek eltulajdonításának időpontját közvetlenül igazolá iratot ugyan nem sikerült találni, mivel azonban egyrészt a titkos utasítás (Orsz. Ltár, Kamarai ltár, Div. Instr. No. 135) ötödik pontja értelmében a szepesi igazgatóságnál őrzött iratokból is ki kellett válogatni a házi levéltárba titokban beszolgáltatandó okleveleket, másrészt pedig Ribics a Kassáról történt iratbeszállítás után azon a címen, hogy erről jelentést tesz, hosszabb ideig Bécsben tartózkodott (U. o., Cam. Hung., Exp. cam. 1761. Jan. Aul. 3. — A levéltár vizsgálatáról szóló jegyzőkönyvben Cotthman tanácsosnak az utasítás 15. pontjának végrehajtásáról tett nyilatkozata), felette valószínű, hogy az eltulajdonítás az 1756. év legelején történt. Ezt a feltevést megerősíti az a körülmény, hogy a bécsi házi, udvari és állami levéltárnak Ribics igazgatósága idejéből csak egy, az említett esztendő elejéről való, magyar vonatkozású ügyirata van (Staatsarchiv,. Kurrentakten 1756. no. 8.), amely azonban helyén nem találtatott. 16 Orsz. Ltár; Cam. Hung., Ben. res. 1754. jan. 19., 1755. ion, 5.„ okt. 23.