Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Szabó István: Archivalische Zeitschrift, dritte Folge, 5. Bd. (1929) / 133–139. o.

ISMERTETÉSEK 137 épült ki a levéltári közigazgatás centralizációja. A riksarkiv, mint központi levéltári hatósági, gondoskodik a rendeletek végrehajtásáról, szabályzattervezeteket készít s gyűjti a leltárakat, melyek a levéltárakról előírás szerint neki beküldendők. E leltárakból általános leltárt állítottak fel s most van előkészítés alatt egy elhelyezési és tájékoztató katalógus. Ugyanitt a sérült iratok konzerválása és javítása céljából könyvkötészetet állítottak fel. Különösen szép eredményeket érnek el a pecsétek és elhomályosodott iratok restaurálása terén. A riksarkiv tudományos feladata: forráskiadványok és közigazgatástörténeti tanulmányok készítése. A cikkíró végül a riks- és landsarkivok belső szervezetét és személyzeti viszonyait ismerteti. A riksarkiv anyaga jelenleg 40.000, a landesarkivokó 5—8000 folyóméter körül áll. Heinrich Otto Meisner oroszországi tanulmányútján szerzett tapasztalatairól számol be. „Über das Archivwesen der russischen Sowjetrepublik" cím alatt ismerteti azokat a rendelkezéseket, melyekkel a szovjet a cári Oroszország kaotikus levéltári viszonyaiban (a cári Oroszországban 256 különféle állami levéltár volt) rendet s mindenekelőtt centralizációt igyekezett teremteni. A nagyszabású reformok magukon viselik a szovjetrendszer sajátos társadalmi és politikai jellegét is. A levéltári közigazgatás központi hatóságául a „Zentrarchiv"-ot szervezték. Ez az osztályokra tagozódó kollegiális szervezet a központi végrehajtó komité elnökségének van alárendelve. A levéltárakat két nagy csoportra osztottak fel, ú. m. történelmi levéltárakra, melyek az 1917. évi forradalom előtti levéltári anyagot, mint egy lezárt világ dokumentumait őrzik s forradalmi levéltárakra (Archive der Oktober-revolution), melyek az 1917. évi forradalom óta a hivatali regisztratúrákból 5 év leteltével átveszik az anyagot. A központi forradalmi levéltár három nagy osztályával (1. oklevelek és. akták, 2. nyomtatványok, 3. fényképlemezek és filmek) Moszkvában székel. Szintén itt állították fel a központi történelmi levéltárat, melyben a régi kormányszervek levéltárain kívül itt gyűjtötték össze a kolostorok és törzsbirtokok levéltárait is. E központi levéltárnak a földmérési, a nagy anyaggal rendelkező haditörténelmi s az új alapítású népgazdasági és -kultúrai levéltár mellett hasonlóképen egyik alosztályát képezi a „forradalom" és a külpolitika levéltára, A „forradalom" levéltárában azt az anyagot gyűjtötték össze, mely a cári hatóságoknak a XIX—

XX. századi forradalmi mozgalmak ellen kifejtett tevékenységére vonatkozik. Itt van