Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Szabó István: Archivalische Zeitschrift, dritte Folge, 5. Bd. (1929) / 133–139. o.

ISMERTETÉSEK 133 A kort tekintve sem igen lehet megmagyarázni, hogy miért ábrázolták volna a Hunyadi-címert teljes kialakulása után egy emberöltővel a használt és mindenesetre közismert alakja helyett ősi és semmiesetre sem sokáig használt alakjában. A brassói fekete templom ismertetett címerét a szerző r-ajzu után nem fogadhatjuk el a Hunyadiak ősi címerének, noha vannak adatok, melyek mellette bizonyítanának, lezárni a vitát azonban csak a címert pontosan és több oldalról feltüntető fényképek ismerete után lehetne. Ismerteti még részletesen a szerző a templom déli bejárata feletti Mária-freskón levő két festett címert is. A jobboldali pajzscímer a Mátyás-kori magyar államcímer egyik típusát, a baloldali pedig Beatrix címerét ábrázolja. Mátyás király államcímerének ismertetése kapcsán részletesen, szaktudással és a rávonatkozó irodalom teljes felhasználásával vezeti le a szerző a magyar címer fejlődésót, külföldi példák összehasonlításával is, egészen Mátyás koráig. A szerző nagy lelkesedéssel és szaktudással állította össze dolgozatát és sajnáljuk, hogy azt ez alkalommal nem honorálhatjuk eléggé. DR. FEKETE NAGY ANTAL. Archivalische Zeitschrift. (A bajor állami főlevéltár kiadványa.) Dritte Folge, 5. Band. Der ganzen Reihe 38. Band. München, Th. Ackermann, 1929. 312 lap. A német levéltárügy nagymultú folyóiratának legújabb kötetében is számos közlemény kelti fel a levéltárügy munkásainak érdeklődését, Belföldi levéltárak ismertetése és aktuális levéltári kérdések megvitatása mellett magvas összefoglaló értekezéseket kaptunk más államok levéltárügyéről is. A közlemények közül kiemeljük a következőket. Ernst Müller „Die neuen preussischen Kas

sationsbeStimmungen" cím alatt két porosz levóltárügyi rendeletet mutat be. Az egyik az 1927. dec. 12-én; kiadott porosz miniszterelnöki körrendelet, amely egységes eljárást ír elő a minisztériumok és más központi hatóságok iratanyagának őrzése és selejtezése tekintetében. Ennek értelmében tíz év eltelte után az iratanyagot az állami levéltári közigazgatás közreműködésével átvizsgálják s a lezárt ügyekre vonatkozó aktákat átutalják az állami levéltárba, illetve a kiselejtezhet őket megsemmisítik. Hasonló tárgykörben mozog a másik rendelet, az igazságügyi hatóságok iratainak selejtezése tárgyában 1927. dec. 31-én kiadott szabályzat. A rendelet meghatározza azokat az aktákat, regisztereket és okmányokat, amelyek egyáltalában nem, illetve amelyek 1—30 év eltelte után