Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Szabó István: Archivalische Zeitschrift, dritte Folge, 5. Bd. (1929) / 133–139. o.

134 ISMERTETÉSEK selejtezhetők s megállapítja azokat a feltételeket, melyek beálltával eszközölhető a megmaradt s az ügyvitelben nélkülözhető iratanyagnak az állami levéltárakba való beszállítása. Sajnos, a selejtezés alól való kivétel s a selejtezési határidő megállapításánál, miként Müller reámutat, a történetírás érdekeinek háttérbe szorításával jogi szempontok nyomultak előtérbe. Paul Richter „Archivpflege in Schleswig-Holstein" cím alatt azokról a mioizgalmakról számol be, melyek SchleswigHolsteinban a levéltárvédelem gyakorlati kiépítése terén az utóbbi években felmerültek. A nem állami kisebb levéltárak leltározása 1911—18. években eredményesen haladt előre, de a háború az állami levéltári közigazgatást új nagy feladatok elé állította, úgyhogy az inventárizáció folytatására nem lehetett gondolni. A schleswig-holsteini történelmi társulat 1923 májusában a levéltárvédelem ügyének előbbrevitele érdekében bizottságot alakított, mely a délnémetországi felügyelőrendszer (Pflegersystem) átültetését tűzte ki céljául. Első dolguk az eszme népszerűsítése volt, majd 1924-ben a kiéli egyetemen felügyelők képzésére ismételt kurzust rendeztek, melyeknek előadói az állami levéltári közigazgatás vezetői voltak. A tanfolyamon képesített 35 felügyelő számára az országot 35 körzetre osztották fel, de már ekkor tervbe vették a felügyelők és a körzetek számának szaporítását. Ujabb tanfolyamot 1927-ben rendeztek. A felügyelők eddig 120 elkallódóban levő ismeretlen levéltárat, illetőleg levéltári gyűjteményt kutattak fel. A felügyelőrendszerrel azonban még nincs megoldva a levéltárvédelem kérdése. Felvetették s az említett tanfolyamokon már meg is beszélték azt a tervet, hogy a provinciális és a helyi hatóságok kezében levő s hiányos kezelésben részesülő levéltári anyag elhelyezései és kezelése céljából kerületi és körzeti levéltárakat (Kreis- und Districtsarchive) szerveznek. E levéltárak az állami levéltár állandó felügyelete alatt állanának s nem csupán az állami közigazgatás anyagának, hanem az országban szétszórt kisebb levéltári gyűjtemények felvételére is szolgálnának. A kerületi levéltárak szervezésének ügye azonban nem különíthető el az általános porosz levéltári törvénytől, melynek megalkotását azonban ez idő szerint még különféle akadályok késleltetik. Richter végül függelékben közli a legújabb schleswig-holsteini levéltári jogszabályokat s általában a tárgyalt kérdésekre vonatkozó előterjesztéseket, emlékiratokat stb.