Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Fekete Nagy Antal: Köpeczi Sebestyén József: A brassai fekete templom Mátyás-kori címerei. (Erdélyi tudományos füzetek, 8.) Kolozsvár, 1927. / 131–133. o.

132 ISMERTETÉSEK Az egyik, kőből faragott címer a kathedrával szemben van befalazva. E címer: jobbra dűlő, háromszögű kék pajzsban, jobbra fordult, lebegő, arannyal fegyverzett, vörös nyelvű, félig nyitott szárnyú, természetes fekete holló. Jobbra fordított csőrsisakjának dísze: egy felhajtott — a fejrészre szorosan ráfekvő karimájú — keresztalakú, arany gyöngycsoportokkal behintett és karimáján ilyen sorral beszegett fekete kerek sapka, melynek hosszában betűrt közepébe zárt, könyök nélkül, szárnyformára rendezett, kettős tollsor van tűzve; a belső sor zöldszínű, a külső pedig aranymázú. A sisak takarója ezüstszürke lobogó kendő. E címert, összehasonlítva az V. ILászló király által Hunyadi Jánosnak adományozott címerrel, a két pajzscímei' és sisakdísz hasonlósága alapján a Hunyadiak Zsigmond király által adományozott címerének tartja a szerző. A pontos és részletes leírásához, egy saját maga készítette rajzot is mellékel, aminek a segítségével alkalmunk van; ellenőrizni a leírást. Nem tarthatjuk helyesnek a szerző eljárását, hogy rajzot ad, amikor — miként dolgozatából kitűnik, — fénykép is állott rendelkezésére. A rajz után a pajzsban, levő madarat nem igen tarthatjuk hollónak, a Hunyadiak hollójának pedig semmi esetre sem. A Hunyadiak hollója, a vajdahunyadi várkápolna boltívzáró kövének sisakdíszként ábrázolt hollóját és V. László címereslevelóben lévő hollókat kivéve, mindig zárt szárnyú, de e két esetben is szabályosan oldalt forduló, nem pedig, miként a szerző is ábrázolja, a hasát csaknem teljesen mutató, mindkét lábát jobboldalon hordó, fejét lefelé fordító, kampós csőrű, szigonyos nyelvű, inkább karvalynak vagy sólyomnak nevezhető madár, amelynek ragadozó karmai erősen ki vannak domborítva. A szerző a priori megállapításához bizonyítékot keres és azt a Hunyadiak címerének mindenkori tartozékában, a holló csőrében levő gyűrűben véli feltalálni. Azonban itt gyűrű nem látható a madár csőrében, tehát feltételezi a szerző, hogy kellett lenni, de kitört. A szerző címerleírásában a holló vörösnyelvű, a leíráshoz fűzött részletes magyarázata szerint pedig a holló csőre nyitott ós vörös szigonyos nyelve nem érinti azt. Ilyen leírás és magyarázat után bajosan; lehet elképzelni, hogy a holló, már nyelvének elhelyezése miatt is, valaha gyűrűt tartott volna, azt pedig még nehezebben, hogy a gyűrű minden nyom nélkül és úgy tört volna ki, hogy a holló nyelve teljesen épen maradt. A címer kelekezésének korát 1467-re teszi a szerző.