Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Fekete Nagy Antal: Köpeczi Sebestyén József: A brassai fekete templom Mátyás-kori címerei. (Erdélyi tudományos füzetek, 8.) Kolozsvár, 1927. / 131–133. o.

ISMERTETÉSEK 131 időkben, Szombathelyre, „mint biztonságosabb helyre" kell átköltöznie.^ Ettől -kezdve „A vasvár—szombathelyi társas­káptalan" nevet viselte és mint hiteles hely, működési körét a szomszédi vármegyékre is kiterjesztette. Nevezetes fordulópont végül történetében az 1777. esz­tendő; ekkor lett ugyanis a szombathelyi püspökség felállítá­sával társaskáptalanból székeskáptalanná. Címe ezentúl: „A vasvár—szombathelyi székeskáptalan" (Capitulum Ca­thedralis Ecclesiae de Castroferreo). A vasvár—szombathelyi székeskáptalannak az 1777. év­vel megkezdődő történetére vonatkozó adatokat illetőleg az egyházmegye egyes püspökeinek életét és működését tárgyaló részekre utal Desics és a továbbiakban a káptalan levéltárát és annak legfontosabb adományleveleit ismerteti s közli a káptalan tagjainak névsorát. A levéltár okiratai között a káptalant érdeklő legrégibb oklevél az az adománylevél, melyet III. Béla a XII. század végén állított ki. Szentmihályfalva községet és Lapsa ma­jort adományozza ebben a vasvári társaskáptalannak. A káptalan levéltára jelenleg a szombathelyi székesegy­ház sekrestyéi fölött lévő két nagy teremben van elhelyezve. ,,A belső teremben vannak az értékesebbnél értékesebb Árpád­kori és későbbi okmányok, az első teremben az indexek és jegyzőkönyvek. Az indexek 1200—1850-ig, a jegyzőkönyvek (protocollumok) 1540-től napjainkig vezettetnek." Megemlítjük végül, hogy a fentiekben ismertetett káp­talani levéltáron, kívül „A szombathelyi egyházmegye törté­netéinek főbb forrásait a szombathelyi püspöki és szentszéki levéltárak, Szombathely város levéltára, Vas vármegye levél­tára, az esztergomi hercegprímási levéltár, a budai Országos Levéltár, továbbá a bécsi levéltárak közül: a Haus-, Hof- und Staatsarchiv, a Hofkammerarchiv és a Justizpalais archivuma szolgáltatták. DR. TIRSCHER JOLÁN. Köpeczi Sebestyén József: A brassai fekete templom Mátyás-kori címerei. Erdélyi Tudományos Füzetek. 8. sz. Kolozsvár, 1927. 8°. 22. 1. A Hunyadiak címerének általánosan, ismert alakja a cső­rében gyűrűt tartó holló, amelyet a család minden sisakdísz nélkül viselt és megtartott egyedüli címeralaknak, V. László címerbővítő armalisának adományozása után is. A brassói fekete templom két címerének ismertetésével újabb adatokat kíván szolgáltatni a szerző a Hunyadiak címeréhez. 9*

Next

/
Thumbnails
Contents