Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Tirscher Jolán: A szombathelyi egyházmegye története (1777–1928). Szerkesztette: Géfin Gyula. Szombathely, 1929. / 129–131. o.

130 ISMERTETÉSEK s munkásságát tárja elénk; második kötetében: a későbbi püspökök jellemzésével foglalkozik, továbbá különálló fejezetek keretében ismerteti a szombathelyi szeminárium és a. vasvár-szombathelyi székeskáptalani történetét, végül adatokat közöl az egyházmegyei papság tevékenységére, valamint a róm. kath. iskolaügy fejlődésére vonatkozólag. Levéltári vonatkozásainál fogva itt csak a vasvárszombathelyi székeskáptalan történetét magiába foglaló fejezetre („A vasvár-szombathelyi székeskáptalan története főbb vonásaiban." Irta: Desics Ignác káptalani levéltárnok. II. köt. 301—332. 1.) óhajtjuk felhívni az olvasó figyelmét. A vasvári társaskáptalan, melyből idők folyamán a vasvár-szombathelyi székeskáptalan keletkezett, a hagyomány szerint Szent Istvánnak köszönheti létét; nagy királyunk alapítása azonban okmány adat okkal nem igazolható, mert a káptalani levéltár iratainak legnagyobb része 1311-ben megsemmisült. Az erős váráról Vasvárnak (Castrum ferreum) nevezett helységben működő társaskáptalan Isten dicsőítése mellett intenzív kulturális és jogi tevékenységet fejtett ki. Mint hiteles hely „autentikus okiratokat állított ki a hozzá érkezett hatósági meghagyások teljesítéséről, közhitelű bizonyságleveleket (litterae testimoniales) és jogot létesítő vagy csupán tanúsító okiratokat (fassionales)" szerkesztett. Végezte ezenkívül a káptalan a számára kiszabott egész területen a bíráskodásai kapcsolatos, főleg birtokviszonyok szabályozását; iskolája pedig már a legkorábbi századokban valóságos gócpontja a környező vidék művelődésének. A XIII. század derekán a tatárja ras, a század végén a németújvári és kőszegi grófok hatalmaskodása hozott válságos időket a virágzó káptalanra. Súlyos megpróbáltatásokat élt át a következő századok viharaiban is. A trencséni Mátéval tartó Nagy Henrik bán János nevű fia 1311-ben elfoglalja a várost és ellenfeleit a templomba szorítva, azt rájuk gyújtotta. A káptalani levéltár felbecsülhetetlen értékű okiratainak legnagyobb része elpusztult ekkor a lángokban. Nehéz napokat látott a káptalan Mátyás király ós Frigyes császár harcai idején, majd mikor Mátyás király halála, után Miksa, érvényesíteni akarván; igényeit a magyar koronára, hatalmába ejtette Vasvárt. Új fejlődés kezdetét jelenti a már-már vógromlással küzdő káptalan életében, midőn a mohácsi vész utáni szomorú