Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 1–2. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gagyi Jenő: A közlevéltárak sorsa Új-Romániában / 107–117. o.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK 111 leményének befejezése: kijelenti ugyanis, hogy sem helyiséget nem kap hozzá az illetékes közoktatásügyi kormánytól, sem szakképzett személyzetet. II. A bukovinai levéltárakról Reli Simon tanár, a czernowitzi állami levéltári bizottság titkára számol be a folyóirat I. kötetének 305—311. lapján. A 143 éves osztrák uralom történetére vonatkoznak ezek a levéltári adatok s a kulturális és gazdasági életre vonatkozólag bármiilyen becsesek is, nagyobbértókü régi történelmi anyag nincsen bennük. Annál több és fontosabb anyag van azonban a kolostorokban és a bojár-családok kastélyaiban. Moldvának ez a része érintkezett legelőbb a nyugati kultúrával, itt volt az ország régi fővárosa is, itt fejlődött ki legkorábban a főnemesi rend, így ezek 'a nem-állami levéltárak tele vannak a XV. századig visszamenő okleveles anyaggal. Ezek jórészét, különösen a szláv nyelvűeket, a kutatók nem is ismerik, a nagy Hurmuzaki-gyűjteményben is csak egyrészük látott napvilágot. Azt sem lehet tudni, az évekig tartó hadszíntéri állapot mennyit pusztított el belőlük. Reli a pusztulásról nem tud még beszámolni, sem ami a világháborúban törtónt, sem amit azután tüntettek el a bevonuló román csapatok, tehát lelkes felhívást közöl az egyházakhoz és főúri családokhoz, hogy szolgáltassák be letétként levéltáraikat Czernowitzba az állami levéltárba, hogy legalább megnyithatók legyenek ezek a gyűjtemények a szakemberek részére. Beszámolója csak az állami levéltárakra terjed ki öt pontban. Legrégebbek a katonai akták, melyek az 1775— 1786-ban működött bukovinai katonai igazgatás egész levéltári anyagát tartalmazzák. Jórészt németnyelvűek, de mellékletként sok cirillbetűs oláh irat is bekerült. A mellékletek közt van sok régi szláv oklevél is, melyeket magánfelek csatoltak kérvényeikhez, amikor régi nemesi jogaik megerősítéséért folyamodtak. Különösen értékes anyag ebben a gyűjteményben a bojárok, kolostori zsellérek és szabad parasztok összeírása. Ennek a három társadalmi osztálynak ismerte el az osztrák uralom kiváltságos helyzetét, féligmeddig nemesi voltát. Az akkori birtoklási viszonyok és a helyi családtörténet megismerésére nélkülözhetetlen anyag ez. Értékes gyűjtemény a kivándorlásokra és kolonizálásokra vonatkozó több aktacsomag is, valamint a zsidók és örmények ügyeit szabályozó iratok. A katonai kormányzóság