Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története I. : előzmények és szervezés / 1–52. o.

A MAGYAR KAMARAI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE 57 Minden oklevél, királyi leirat, vélemény, jelentés, fogalmazvány, beadvány, per, összeírás stb., szóval minden bármi néven nevezendő irat, ha tartalma birtokjogi vagy közjogi, a levéltárnak volt átadandó, tekintet nélkül arra, hogy az addig a magyar kamara vagy a szepesi kamarai igazgatóság hivatalos iratainak sorozataiba, esetleg valamely bizottság iratai közé vagy egy család levéltárába tartozott, avagy pedig mint egyes darab került a kincstár kezére. Az iratk'válogatásnál érvényesülő, kizáróan az egyes irat tartalmát tekintő felfogásnak természetes folyománya és következetes betetőzése volt a rendezésükre előírt terv. A kiválogatott egyes darabokat ismét tárgyi tartalmuk különbözősége szerint kellett csoportosítani és a csoportokon belül időrendben elhelyezni.

92 A kiválogatást és rendezést szabályozó intézkedések, bármely szempontból mérlegeltetnek is, nemcsak helytelenítendők, hanem teljesen elítélendők. Azok egyrészt súlyosan megsértik, mondhatni megsemmisítik a levéltárügy alapelvét, vagyis a hatóságok szervesen fejlődött irattárainak sérthetetlenségét, másrészt pedig gyakorlatilag is olyan feladatot jelöltek ki, amelyet a magyar kamarának 1531 óta és a szepesi kamarának 1567 óta évről-évre gyarapodó iratsorozatainak, valamint a mindkét helyen őrzött számos családi levéltárnak roppant tömege miatt megvalósítani nem lehetett. Hogy az iratok tervezett új rendjének zavartalan fennállása és azok könnyű megtalálása biztosíttassék, az utasítás értelmében a csoportokba osztott iratoknak minden egyes darabját betű- és számjelzéssel kellett ellátni, mindegyikről keltezésének és jelzésének feltüntetése mellett kivonatot készíteni és ezt egy e célra rendelt lajstromkönyvbe, az egyes csoportok szerint külön-külön, időrendben bevezetni. A lajstromkönyvhöz, lapszámaira való utalással, mutató volt készítendő. Az iratoknak a levéltárból való kiadását, úgyszintén a kiadottak visszakövetelését a királyi utasítás második szövegezésében a tervezet rendelkezéseinek és az addligi gyakorlatnak megfelelően szabályozta. A magyar kamarai tervezettel szemben a királyi utasí92 A kiválogatást és rendezést szabályozó intézkedésekben is megtalálható a bécsi kamara titkolt szándékának nyoma. Az utasítás a közjogi tartalmú iratokat csak a sokféle birtokjogi irat hosszadalmas elösorolása után említi, arról pedig, hogy belőlük külön csoport vo'na alkotandó — a tervezettel ellentétben — hallgat.