Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története I. : előzmények és szervezés / 1–52. o.

A MAGYAR KAMARAI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE 35 hető, hanem gyakran az említett más esetekben is szükséges, különösen akkor, ha egy iratról a jelzés szándékosan vagy véletlenül eltávolíttatott.

88 Az iratjelzést és lajstromkészítést elrendelő intézkedések hiánya az utasítás-tervezetnek leginkább felróható hibája, amelynek oka a tervezetnek nem eléggé körültekintő és gondos előkészítésében keresendő, hiszen úgy az iratjelzést, mint a lajstromozást a kamarai fogalmazványok sorozatánál az iroda a levéltár szervezése előtt már régen alkalmazta.

89 Ugyancsak a nem eléggé gondos előkészítésnek tudandó be az a hiány is, amely a tervezetnek az iratkiadást és visszavételt szabályozó kilencedik pontjában mutatkozik. E pont a magánszemélyekkel a tanács engedelme nélkül való iratközlést tiltó, továbbá a kamarai tanácsosok és titkárok írásbeli elismervényeire rövid úton történő iratkiadást szabályozó, valamint a kiadott iratokról vezetett feljegyzési könyvekre vonatkozó, az irattárnál eddig is érvényben volt rendelkezéseket a levéltárra is kiterjesztette. A levéltárból kiadott, de oda idejében vissza nem érkezett iratokról azonban az említett pont nem rendelkezik, noha bizonyos, hogy a kamara ebben is az addigi állapotot kívánta 'fenntartani, hiszen Grassalkovich elnök a királyi utasítás első szövegében azt a pontot is kifogásolta, amely az irat visszakövetelést az addigi gyakorlattal szakítva, a tanács hatásköréből elvonta és közvetlenül a levéltári igazgatóra bízta. A magyar kamara utasítástervezete^ bár hiányos és nem egy intézkedése még fejletlen felfogásról tanúskodik, már csak azért is alkalmas volt arra, hogy elfogadtassák vagy legalább további tárgyalások alapjául szolgáljon, mivel benne 88 A kamara irattárában a legtöbb sorozatról nem vezettek lajstromokat. Ezeket némileg pótolták az igen bőbeszédű, szinte mutató-alakban készült lajstromoknak mondható mutatók. Ez az eljárás természetesen a mutatók értékét csökkentette, mivel gyors és könnyű használhatóságukat éppen az biztosítja, ha bennük csupán a helyesen megválogatott legfontosabb adatok vannak röviden feljegyezve. 89 A levéltár rendezésére — nyilván 1754—55-ben — Mokoss József irattári irnok is készített tervet. (Officium Archivi R.-H. Camer., Acta domestica miscellanea, fasc. 1. Norma seu project um praeliminare stb.). A terv annyiban figyelemre méltó, hogy az iratok jelzését és lajstromozását előírja. Fogyatkozásai, hogy az iratoknak 10 csoportba való sorolásánál részint a családi levéltárak egysége, részint más szempontok érvényesülnek, továbbá, hogy a lajstromokat és mutatókat kétszeresen, t. i. az egyes csoportokról külön-külön és az összes csoportokról együttesen kívánta készíttetni. Annak azonban, hogy ez a tervezet az utasítást előkészítő tárgyalásokon szerepelt volna, nincs nyoma. 3*