Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Tirscher Jolán: Alsó László: A nemesi község hatósága és szervezete. Adatok Besenyőtelek község megalakulásáról és 1848 előtti szervezetéről. Budapest, 1928. / 343–344. o.

ISMERTETÉSEK 343 tatványt ír le, melyek közül eddig 92 nyomtatvány teljesen ismeretlen volt. A Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár ezen legújabb kötete változatos és gazdag tartalmánál fogva nagyban elő fogja segíteni nemcsak a protestáns egyháztörténet, hanem a magyar művelődéstörténet szintézisét is, különösen, ha adatgyűjtési körét szélesebb területekre is kiterjeszti. A kötetet jól használható név-, hely- és tárgymutató egészíti ki, DR. FEKETE NAGY ANTAL. Dr. Alsó László: A nemesi község hatósága és szervezete. Adatok Besenyőtelek község megalakulásáról és 1848 előtti szervezetéről. A „Magyar Közigazgatás" kiadása. Budapest, 1928. 40. 1. A magyar jogtörténetnek egy érdekes problémájával, a nemesi község hatóságának és szervezetének kialakulásával foglalkozik az előttünk fekvő tartalmas kis füzet. Szerző a nemesi község jogalapjául, legvalószínűbb feltevésként a nemesi közbirtokosságot (compossessoratus) fogadja el. Besenyőtelek hevesvármegyei község megalakulását hozva fel példa gyanánt. Ismerteti a szóbanlóvő község létrejöttének előzményeit és feltóteleit, majd a megalakulás időpontjától kezdődőleg szervezetének kiépítését 1848-ig kíséri és a községi hatóság, valamint szervezet eleddig ismeretlen vonatkozásait ez adott példa kapcsán igyekszik megvilágítani. Fejtegetéseiből —• melyeknek során éles határvonalat von a nemesi és a jobbágyközség szervezetének és hatóságának jogalapja között — egy jól megépített és jól működő községi szervezet képe bontakozik ki előttünk. Beigazoltnak érezzük ama föltevését, ,,hogy az eredeti magyar községfejlődés a modern alkotmányban önállóan is kiépítette volna a maga útját, anéllfiül, hogy az osztrák jogrendszer intézményeinek átvételére szükségűnk lett volna". Az értékes tanulmány — melynek főcélja, hogy mai községi jogunknak a korábbi jogfejlődéssel való okozati kapcsolatát feltárja és ezáltal a magyar községi jog egyes intézményeinek helyes magyarázatát és értelmezését elősegítse — elsősorban a besenyőteleki közbirtokosság levelesládájában őrzött régi okiratokra (a közbirtokosok között kötött és a község-alakulás tulajdonképeni alapjául szolgáló 1769-i osztálylevél; az ezt kiegészítő szerződés stb.) hivatkozik mint forrásokra. Utal ezenfelül a községi törvényünk jelenlegi rend-