Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Fekete Nagy Antal: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XII. évf. Budapest, 1928. / 342–343. o.

342 ISMERTETÉSEK méltóbban a nemzet nagy ünnepét. Mint ahogy ilyen nemesen, magasztosán, áldozatkészen nem is ünnepelt akkor senki. Vajha a civitás fidelissimától a többi magyar törvényhatóság is megtanulna ünnepelni! DR. PLEIDELL AMBRUS. Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár. XII. évfolyam. Budapest, 1928. 233 1. Kiadja a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság. A tizenöt évi szünet után 1927-ben újból megindult Protestáns Egyháztörténeti Adattár ezen legújabb kötete az előző évfolyamhoz hasonlóan igen gazdag és változatos tartalmú. A benne foglalt közlemények jó részben az előző évfolyamokban közlöttek folytatásai. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának törzsanyagából Zsinka Ferenc által közölt és az 1569-től 1599-ig terjedő éveket felölelő 90 darab levél és irat messze meghaladja a protestáns egyháztörténet kereteit. A szorosan vett protestáns egyháztörténeti adatokon kívül bőséges adatokat találunk a franciskánusok és pálosok történetére, az új naptár elterjedésére, a felsőmagyarországi városok vallási és iskoláztatási viszonyaira, Erdély vallási ügyeire és a külföldi iskoláztatásra, Miskolczi Csulyak István liszkai református lelkész, zempléni esperes diáriumából ugyancsak Zsinka Ferenc közli a Bocskai István (1607, Tarczal), Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem (1609, Szerencs), Rákóczi Lajos (1612, Szerencs) és a Rákóczi Zsigmond felett (1621, Szerencs) tartott gyászbeszédeket, amelyek történeti szempontból annál is inkább fontosak, mivel tele vannak életrajzi vonatkozásokkal; más szempontból viszont érdekes világot vetnek az akkori protestáns pap műveltségére, amennyiben a Szentírásból vett idézeteken kívül sűrűn találkozunk klasszikus íróklból vett idézetekkel és hasonlatokkal is. A korábbi közlemények folytatásaként adja Zoványi Jenő Miskolczi Csulyak István esperesi naplóját és leveleskönyvét az 1634—1635. évekből, mely a zempléni református esperesség területének történetére nyújt elsősorban igen becses ós gazdag anyagot. Bibliográfiai szempontból elsőrendű és a Régi Magyar Könyvtárt nagyban kiegészíti „Asztalos Miklós közleménye, mely a régi wittenbergi egyetemi könyvtár Wittenbergben maradt részéből 332 darab régi, 1711 előtti magyar nyom-