Levéltári Közlemények, 6. (1928)
Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: A berlini és drezdai gyüjtemények török levéltári anyaga : első közlemény / 259–305. o.
266 DR, FEKETE LAJOS országi hadjárata miatt Erdély ellen vezetett büntető expedícióban, majd az ezzel összefüggően a nemese császárral kifejlődött konfliktusban, az 1663-ik évi érsekújvári és az 1664-ik évi Rába-menti hadjáratban. Természetes, hogy ilyenkor több helyi panasz jutott a kormány elé s a folyamatban levő hadműveletekkel kapcsolatosan a rendeletkönyvbe több helyi vonatkozású intézkedés került bejegyzésre, mint egyébként történni szokott. Ez a körülmény magyarázza meg, hogy a két mühimme-defter közül a régebbit, az 1660—Q6. években írott deftert a magyar történetkutatás jobban tudja használni, mint az 1680-—81. évekből származó, egész terjedelmében Konstantinápolyban, a hódoltsági területtől távol eső ponton s aránylag békésebb időszakban vezetett kötetet. Ez a defter, első lapján olvasható feljegyzés szerint, az (10)71. év moharrem havától (ez év moharrem elseje 1660 szeptember 6-ára esik) az (10)76. óv áa'ban haváig (ez év sa'ban elseje 1666 február 6-ára esik) kiadott rendeletek törzsét tartalmazz a s a szász választófejedelem könyvtárába, ugyancsak az első lapon található egykorú latin feljegyzés szerint, 1685 október 21-én kebeleztetett be, amely időpontból esetleg arra lehetne Inövetkeztetni, hogy a defter Bécs felmentésénél vagy az ezt követő harcokban került a keresztények birtokába. Már első bejegyzése (1. az 5. sz. regesztát) s a továbbiakban átlag minden negyedik, magyarországi vonatkozású. A magyar történethez közvetlenül kapcsolódó rendeletek az akkori hadműveletek előkészítésekor és lefolyása után megszaporodnak, közvetlenül előttük viszont, és lefolyásuk alatt pedig megritkulnak vagy egészen elmaradnak, valószínűleg azért, mert az ütközetekre, ostromokra közvetlenül vonatkozó parancsokat futárral és élőszóval továbbították. A rendeletek kiadásában egy-két hosszabb űr is megállapítható, pl. 1664 június-—november között, részben a Rába-menti hadműveletek és a béketárgyalások, részben más, ismeretlen okok miatt, melyek a nagyvezért ós az oldalánál működő kormányt írásbeli rendeletek kibocsátásában, vagy hivatalaikat a rendeletek feljegyzésében megakadályozták. Viszont az 1664/65-i tél, a vasvári béke megkötése dacára, még háborús időszaknak látszik, amit az a nagyszámú rendelet bizonyít, melyekkel a Belgrádban időző nagyvezér seregét összetartani és erősíteni igyekszik. Idevonatkozó rendeletei csak 1665. május végén ritkulnak meg, amikor a nagyvezér sere-