Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története I. : előzmények és szervezés / 1–52. o.

14 DK. HERZOG JÓZSEF Tekintettel e két oklevélcsoportra azt javasolta, hogy Ribicsnek a magyar kamara tudtával adandó utasításon kívül titkos utasítás is adassék, amelyben arra kötelezendő» hogy az ilynemű, oklevelekről a királynőnek — a magyar kamara tudta nélkül — gróf Königsegg-Erps Ferdinánd, a bécsi kamara elnöke útján közvetlenül jelentést tegyen és az, ugyanezen az úton hozzá leérkező királyi elhatározásokat végrehajtsa. Nyilvánvaló, hogy ez a felfogás volt a valódi oka annak a kifogásnak is, amelyet a bécsi kamara Ribicsnek a magyar kamarától való — már tanácsosi állásából is természetszerűen következő — függése ellen emelt, nem pedig az, amivel kifogását megindokolta, hogy t. i. ez az alárendeltség a levéltár rendezését gátolhatja. Mária Terézia a gróf Königsegghez 1755. október 21-én intézett kéziratával az előterjesztésben kifejtetteket jóváhagyta. Mivel a kiválogatást a magyar kamarai irattárban, valamint a szepesi kamarai igazgatóságnak Pozsonyba szállítandó irattárában a lehető legteljesebb mértékben biztosítani kívánta és attól is tartott, hogy Ribics elől oklevelek elsikkasztathatnának, kérdést tett Königsegghez, nem volna-e helyes, ha Ribicsnek egy vagy két kamarai tanácsos segédkezne. Königsegg már másnap sajátkezű felterjesztéssel válaszolt. Azt ajánlotta a királynőnek, hogy Ribicsen kívül még Cotthman Antal magyar kamarai tanácsost is be kellene avatni e titkos műveletbe, mivel az ilyen fontos ügyet nem ajánlatos egyetlen emberre bízni.

42 Harmadnapra már elkészült a titkos, egyedül Königsegg ellenjegyzésével ellátott utasítás,

43 amelyet Ribics a magyar kamarai tanácsosok közül csak Gotthmannal közölhetett. Az utasítás elsősorban a közjogilag fontos, nemcsak az országot érdeklő, de a Habsburg-ház öröklési jogát is érintő s ezért esetleg a házi levéltárba szállítandó, továbbá a veszélyes és végül a nádor által az 1723. évi 45. és az 1729. évi 13. törvénycikk értelmében kért oklevelekre és iratokra nézve megszabta az eljárás módozatait. Ribicset arra kötelezte, hogy azokat összegyűjtvén és zár alatt tartván, róluk a királynőnek a fent említett módion, a magyar kamara tudta nélkül, jelentést tegyen s a rájuk vonatkozólag ugyan42 A bécsi tárgyalásokra vonatkozólag lásd Eckhart fentidézetfc cikkét. 43 Orsz. Ltár; Cam. Hung.; Diversae Instructionee, No. 135. A titkos utasítás eredeti példánya, amely bizonnyal Ribics halálakor került a kamara kezére.