Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története I. : előzmények és szervezés / 1–52. o.

A MAGYAR KAMARAI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE 5 Az előző tárgyalásokkal semmi módon össze nem függő terv ellen a kamara nyiltan nem tiltakozott. Hogy azonban e megoldási módot nem helyeselte, az kiviláglik abból az előterjesztéséből, amellyel a felügyeletre alkalmasaknak talált tanácsosok neveit bejelentvén, a most már levéltárnokságért folyamodó Rajcsányi kérvényét — a róla már előbb nyilvánított kedvező véleményére hivatkozva — felterjesztette és a felügyelő alkalmazása vagy a levéltárnok kinevezése közötti választást kifejezetten a királyra hárította.

11 A levéltárfelügyelő alkalmazásának gondolata nem is fakadhatott komoly mérlegelésből. Oka inkább az lehetett, hogy a levéltárügyben legalább látszólag történjék valami, ha már Rajcsányi Ádámot az említett körülmény miatt nem lehetett kinevezni. Ezt kétségtelenül igazolja a hirtelen felvetett tervnek éppen oly hirtelen elejtése: a király Rajcsányit, miután rágalmazója vádjait visszavonta, már 1738. október 21-én levéltárnokká nevezte ki.

12 Ügy látszott, hogy ezzel a levéltárügy ismét a helyes mederbe terelődött, ami azonban — sajnos — mégsem történt meg. Már az eddigi tárgyalások során a levéltárnok teendői között mindenkor az a feladat is szerepelt, hogy a lappangó királyi jogok megismeréséhez szükséges adatokat szolgáltasson. Ez egyéb feladatai mellett magától értetődő, hiszen a levéltár tulajdonosa — a kincstár vagy bárki más legyen az —- levéltárnokától mindenkor méltán megkívánhatja, hogy anyagi érdekeinek megvédelmez ésénél segítségére legyen. Ám Rajcsányi kinevezésénél e kötelesség a többi feladat rovására már teljesen túlsúlyba jutott, amit azután a magyar kamara sem hozott helyre. Ellenkezőleg, megfeledkezvén korábbi fejtegetéseiről, a levéltárnokának adott utasításban és a tőle kivett hivatali esküben, a többi teendőt meg sem említve, őt már kizárólag csak a lappangó királyi jogok felderítésére, a királyi szolgálatot és a kincstár érdekeit előmozdító adatok felkutatására kötelezte.

13 Sajnos, a kamara az előző tárgyalások folyamán kialakult állásfoglalásáról nemcsak a levéltárnok munkaköre, hanem a hiva.talnoki karba való beillesztése tekintetében i& egészen megfeledkezett. Korábbi, éppen nem szerencsés véle11 U. o. Exp. cam. 1738. Maj. Aul. 2. 12 U. o. Liber ben. resoL No. 81. fol. 138. v. 13 U. o. Exp. cam. 1738. Nov. Decretum Rajcsányi 1.