Levéltári Közlemények, 5. (1927)
Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Divéky Adorján: A lengyelországi könyv- és levéltárak magyar vonatkozású kézirati anyaga / 27–58. o.
54 DR. DIVÉKY ADORJÁN ban. A hegyet a mai napig „Békés hegyének" („Góra Bekeszowa") nevezik. Békés Gáspár fiai László és Gábor, valamint testvéré birtokokat kaptak Litvániában (Owaszta). Gábor s a két Békés-fiú 1593-ban indigenatust szerzett. A Békés-fiakra vonatkozólag több oklevelet őriz a vilnai állami levéltár, mely az egykori Litvánia levéltárát (1,500.000 kézirat) foglalja magában. Ez oklevelek, mint az összes litvániai hivatalos iratok, fehér orosz nyelven vannak írva. A Békésekre vonatkozólag bizonyára vannak feljegyzések a litván nagyfejedelemségi anyakönyvekben, de ezeket az oroszok Moszkvába vitték s nem adták vissza. Irodalom: Chwalewik, Nauka Polska VII. Opisz dokumentov vilenskago Centralnago Archiva drevnich aktovich knig. Wilno, I—X. 1901—1913. (Oroszul.) Gorbacsevszkij N. Katalog drevnim aktovim knigam gubemii vilenszkoj, grodnenszkoj, minszkoj i kovenszkoj. Vilna, 1872. . Aktij izdargnnije vilenszkoju kommiszijeju dija rozbora djevnich aktov. Vilna. 35 kötet. (Oroszul.) Archeograficseszkii Szbornik. Vilna. 14 kötet. (Oroszul.) DANZIG. ÁLLAMI LEVÉLTÁR. (Staatsarchiv.) A lengyelországi levéltárakhoz számítom a danzigi levéltárat is, mert bár a -Versailles! béke értelmében Danzig szabad város (Freie Stadt), de a XV. század közepétől Lengyelország második felosztásáig (1793-ig) a lengyel korona alá tartozott s gazdaságát, virágzását annak köszönhette, hogy Lengyelország kereskedelmét észak felé lebonyolította. E városnak Magyarországgal való kapcsolatai a lengyel uralom idejére esnek, e levéltári anyaga kiegészítője a lengyel levéltárak magyar anyagának, akár kereskedelemtörténeti, akár kulturális, akár politikai szempontból veszszük azt. Ezért hiányos volna e tanulmány, ha nem terjeszkednék ki Danzig városára. Danzig volt a végső pontja a Balti-tengerhez vezető nagy kereskedelmi útnak. E nagy szerepet vitt Hanza város a magyar kereskedelem történetében is fontos szerepet játszott, mikor a Fugger—Thurzó-féle nagy bányavállalat erre irányította a magyar rézkivitel egy részét. Hazánknak Danziggal való sűrű kapcsolatára mutatnak