Levéltári Közlemények, 5. (1927)
Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Divéky Adorján: A lengyelországi könyv- és levéltárak magyar vonatkozású kézirati anyaga / 27–58. o.
LENGYELORSZÁG MAGYAR VONATKOZÁSÚ KÉZIRATANYAGA 55 a város levéltárában lévő ama iratok, melyek külön „Ungarn" köteget tesznek ki. A legrégibb magyarországi irat 1436-ból származik Pozsonyból, amelyben egy kanonok felhatalmazást ad valami örökösödési ügyben. Hagyatéki ügyekben elég gyakran keresik fel városaink Danzig varosa tanácsát, ami bizonyítja azt a sűrű kapcsolatot, mely közöttük fennállott. Lőcse, Rozsnyó, Selmecbánya, Besztercebánya, Kőszeg, Kassa, Eperjes, Sopron, Kolozsvár, Brassó fordulnak Danzighoz hagyatéki, peres stb. ügyekben. Kereskedelemtörténeti szempontból érdekes Sztáray Imre gróf levele 1753-ból, melyben tölgyfát ajánl a városnak részint hajóépítésre, részint hordókészítésre. A fa a Poprádon és a Visztulán mehetne Danzigig. A városi számadások közt (Ordnungsrecesse) találunk adatokat a magyar borra nézve is, de aránylag nem sokat. A XVI. századtól kezdve főleg a magyarországi protestánsok tartanak fenn élénk érintkezést Danziggal s hol Sopron, hol Bártfa, hol Eperjes, hol Lőcse kérnek segítséget protestáns iskola vagy templom építésére. Hasonlókép mint Thornban, a danzigi gimnáziumban is találkozunk magyar tanulókkal és tanárokkal. A „Catalogus discipulorum"-ban 1585-től 1769-ig körülbelül százhúsz — főleg felsőmagyarországi — tanuló neve van felsorolva. A XVII. század közepén keresték fel a legnagyobb számmal az intézetet. Csakúgy mint Thornban, e gimnáziumban is találkozunk magyar tanárokkal, kik közül a legkiválóbb a ménhárdi (szepesi) származású nagytekintélyű Pater Pál volt. Rajta kívül az eperjesi eredetű Sartorius szerepelt ott, mint „Professor Eloquentiae et Poeseos". Ott találjuk még Andreas Dasius Pannoniust is. Reájuk vonatkozólag is találunk adatokat a levéltárban. (Thorni és danzigi magyar tanulókról beszélve megemlíthetem, hogy a közeli keletporoszországi Elbingben is jártak magyar tanulók.) A levéltárban találunk politikai tárgyú kéziratokat is, ezek közül a legrégibb Zsigmond király levele 1410-ből Budáról keltezve, melyben felhívja a várost, hogy hűen tartson ki a német lovagrend mellett. Vannak itt magyar vonatkozású adatok Mátyás király, II. Ulászló, II, Lajos idejéből, továbbá Báthory Zsigmondra, Bethlen Gáborra, II. Rákóczy Györgyre stb. vonatkozólag. Föl kell még említenünk az Acta Intermmtiorum 'c. kéz-