Levéltári Közlemények, 5. (1927)
Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Divéky Adorján: A lengyelországi könyv- és levéltárak magyar vonatkozású kézirati anyaga / 27–58. o.
LENGYELORSZÁG MAGYAR VONATKOZÁSÚ KÉZIRATANYAGA 35 erdélyi kapcsolatokra vonatkozólag. így II. Ulászlóról,. II. Lajosról, Mária királynéról, Szapolyai János királyról,. Szapolyai Borbáláról, János Zsigmondról, Izabella királynéról, Laski Jeromosról, Brutus Mihályról, Brodarics Istvánról, Dudics Andrásról, Fráter Györgyről, Tubero Lajosról, Verancsics Antalról. Elég sok kéziratban találunk adatokat a Báthoryakra vonatkozólag és pedig Báthory István nádorról, Endréről, Boldizsárról és Zsigmondról. A XVII. század is gazdagon van képviselve, mert gyakran találkozunk az iratok közt BOcskay Istvánnal, Bethlen Gáborral,. I. és II. Rákóczy Görggyyel és Thököly Imrével. A XVIII, századból már kevesebb adatot találunk, de szerepel köztük II. Eákóczi Ferenc fölkelése, a bari konfederáltaknak magyarországi tartózkodása és a szepesi városoknak Magyarországhoz való csatolása meg Reviczky Károly báró varsói osztrák rezidensnek ottani szereplese Lengyelország első felosztása alkalmával. Meg kell említenünk a varsói osztrák követek jelentéseit az 1713—1731 közti évekből, melyekben sok érdekes adat van a lengyelországi Rákóczy emigrációról. A varsói osztrák követek ugyanis rendkívül éber figyelemmel kísérték Bercsényinek és társainak lengyelországi tartózkodását és minden mozdulatát s arról részletes jelentéseket küldtek Bécsbe. Egy kézirat a kolozsvári lengyel unitárius egyházközség tagjainak névsorát tartalmazza a XVIII, századból. Van a kéziratok közt egy több kötetre terjedő, mely Magyarország történetét (Historia Hungáriáé) tartalmazza, de persze ennek tudományos szempontból nincsen jelentősége. Meg kell említenünk, hogy a kéziratok egyike Niemcewicz Julian lengyel történetírónak és költőnek egyik tragédiáját tartalmazza „Ulászló Várnánál" címen. E könyvtárban van elhelyezve gyönyörű díszkötésben Kassa város díszpolgári oklevele, melyet Smolka Ferenc kiváló lengyel politikusnak nyújtottak át 1861-ben hálából azért, hogy a bécsi Reichsrathban oly bátor beszédet mondott a magyar alkotmány érdekében. Irodalom: Dudik, Chwalewik, Nauka Polska VII. Dr. W. Kętrzyński. Catalogus Codicwm Manuscriptorum Bibliothecae Ossolinianae Leopolieneis. Tom. I. Lwów. 1881, t. II. 1886, t. III. 1898. (E három kötetben 1504 kézirat van ismertetve.) Inwentarz rękopisów Biblioteki Zakładu Narodowego imienia Ossolińskich we Lwowie. (Nr. 1505—5500.) Lwów, 1926. (Gépírásos kiadás.) -)*