Levéltári Közlemények, 5. (1927)
Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Divéky Adorján: A lengyelországi könyv- és levéltárak magyar vonatkozású kézirati anyaga / 27–58. o.
56 DR. DIVÉKY ADORJÁN A LWÓWI ÁLLAMI LEVÉLTÁR. (Archiwum Państwowe. Azelőtt: Archiwum Namiestnictwa. Vajdasági épület.) A levéltárt az osztrák uralom idején „Helytartósági levéltár"-nak nevezték s magában foglalja a volt galiciai helytartóság levéltárát 1772-től 1918-ig. Mivel e levéltár nem a független Lengyelország, hanem az osztrák uralom korának anyagát tartalmazza, természetes, hogy nem foglalhat magában sok magyar vonatkozású anyagot. Mindennek dacára találunk itt is minket érdeklő adatokat és pedig 1848-ból 1 , mikor igen sok lengyel ifjú jelentkezett a magyar szabadságharcban küzdendő légióba. Az osztrák hatóságok nyomára jöttek ennek és pert indítottak mindnyájuk ellen, mely jó hosszú ideig tartott. Ennek a pernek összes iratai e levéltárban vannak s igen élénk világot vetnek arra a hangulatra, mely akkor a lengyelség körében mutatkozott irányunkban. Irodalom: Dudik, Chwalewik, Nauka Polska VII. Alojzy Wimiarz. Archiwum Namiestnictwa we Lwowie. Lwów, 1909. TARTOMÁNYI LEVÉLTÁR. (Archiwum Ziemskie. Azelőtt: Krajowe Archiwum aktów grodzkich i ziemskich we Lwowie. Plac Bernardyński 3.) Mig a krakói hasonló levéltár a volt nyugatgaliciai terület — régen krakói vajdaság — közigazgatási és bírósági anyagát tartalmazza, addig a lwówi a volt keletgaliciai, egykor orosz vajdaság területének hasonló anyagát foglalja magában. Itt vannak tehát a przemyśli, przeworski, sambori, lwówi, grodeki, żydaczowi, halicsi, lubaczowi, trembowlai, bełzi, buski és krasnosíawi területek levéltárai 1423— 1748-ig. Sok érdekes magyar vonatkozású anyag található itt, főleg a kár pátialj i vidékek lengyel főurainak és nemeseinek a magyar főurakkal való viszonyára nézve a XVI—XVII. században. Így pl. a łańcut! Stadnickiaknak a homonnai Drugethekkel való viszonyára nézve. E levéltár adatai alapján írta meg Łoziński Władyslaw a maga, fölötte érdekes könyvét „Joggal ós erőszakkal" (Prawem i lewem", Lwów, 1903.), melyben oly plasztikusan festi a kárpátalji főurak ós nemesek viharos, nyugtalan
