Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Föglein Antal: Történelmi és régészeti közlemények Miskolc város és Borsod vármegye multjából. Miskolc thjf. város Hivatalos Értesítőjének melléklete, I. évf. 3. füzet, II. évf. 1., 2., 3., 4. füzet / 314–319. o.

316 ISMERTETÉSEK ország legrégebben megszállott területeinek egyike s maga a vár az ország legrégibb határvára volt, amelynek, minthogy az előnyomuló s harci tevékenységet kifejtő magyar sereg mozgási szabadságát biztosította, honfoglaláskori jelentősége kétségtelen. E vár határvédelmi szempontból még körülbelül egy évszázadig volt fontos hadászati pont. Fontossága a gyepük kitolódásával fokozatosan alábbszállott; egy ideig még a várispánságnak fontos pontja volt, de a tatárjárás alatt feldúlatván, jelentőségót teljesen elvesztette. — Ugyancsak Nyiry Dániel „A Szathmári Király (családi) levéltár Árpádkori oklevelei"-ről szólván, röviden ismerteti a Borsiod vármegye ószekkeleti részén, a Boldva falu szomszédságában fekvő, hajdan híres hangácsi uradalomnak a Hangácsi-, Tomori-, Reéghi-, majd Becs-családok kihaltával a Szathmári Király-család kezére történt jutását s ezzel kapcsolatban megkezdi e család levéltára Árpádkori okleveleinek közlését. Elsőnek egy 1279. évi, az egri káptalannak 1312. évből származó kiadmányában átírt oklevelet közöl, amely szerint az Örösur nembeli Szalonai Miklós fia, Mihály comes, valamint ennek fia, Aba mester és a fivére, Sámson, Dómok (ma Damak, Hangács közvetlen szomszedh ságában levő) földjüket, amely a magvaszakadt Kristóf testvérükről szállt reájuk, 30 márkáért eladják Patanai János fiának, Gácsőoak (Gachew) s ennek fiainak: Miklósnak, Mátyásnak, Illésnek ós Kelemennek. Az oklevél közli a szomszéd birtokosok neveit is s leírja a határt. — Ugyanő folytatja ismét „Miskolc város régi számadáskönyveinek" közlését az 1678. évből. (3 folyt.) Az 1927. évi 2. és 3. egyesített füzetben Marjalaki Kiss Lajos „Miskolci egyháztörténelmi adatok a XVI századból" címen az eddig felderített adatok megállapításai kapcsán, főleg az utóbbi évek adataira támaszkodva, vázlatos képet nyújt Miskolc város egyházi életéről. A nagyméretű Szent István-egyház, vagyis a mai avasi református templom keletkezési idejét a XV. századra teszi, ellentótben az eddig fennállott véleménnyel, amely szerint e templom a XVI. században épült. Viszont a templom renoválásának s a templomtorony építésének idejét, amelyről eddigelé az volt a vélemény, hogy a XVII. század végén történt, a XVI. század közepére teszi. Megállapítja továbbá, hogy ez a templom még 1563 előtt került protestáns kézbe. Maga a város lakossága a XVI. század közepén először a lutheri irányzat felé fordult s 1563-ban még töredékében katholikus volt; 1569 óta azon-