Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Föglein Antal: Történelmi és régészeti közlemények Miskolc város és Borsod vármegye multjából. Miskolc thjf. város Hivatalos Értesítőjének melléklete, I. évf. 3. füzet, II. évf. 1., 2., 3., 4. füzet / 314–319. o.

ISMERTETÉSEK 317 ban kizárólagosan a református valláshoz csatlakozott, amely időtol kezdve Miskolc város tanácsa a református egyháznak kegyura is. A református egyházközség megszervezőié Hevesi Mihály prédikátor volt, aki a lutheri irányzat után a helvét hitvallást megszilárdította. A szerző több városi jegyzőkönyvi bejegyzést is közöl róla. — Nyíry Dániel „Miskolc város régi számadáskönyvei"-nek 4. folytatását adja. — Leszih Andor egy Borsod vármegyei és Miskolc város történelme szempontjából is becses forrást, „Ifj. Négy esi Szepessy Pál naplóját" (1706—1718) ismerteti s néhány érdekesebb részt közöl belőle, jelezvén, hogy idővel az egész naplót is közölni szándékozik a folyóiratban. A napló szerzője a Thökölyi-felkelésben nagy szerepet játszott idősb Szepessy Pálnak a fia, ifjabb Pál, Borsod vármegyének 1714. évi követe, aki naplójában nemcsak a személyére, családijára s birtokaira vonatkozó adatokat jegyezte fel, hanem megörökített oly eseményeket is, amelyeknek közvetlen szemtanuja volt. Ilyen esemény volt pl. Miskolc varos felégetése Rabutin tábornok parancsára 1706 szeptember 22-én. A naplónak különösen érdekes része, amelyet a szerző röviden érint is, Szepessy Pálnak II. Rákóczi Ferencről írt elfogult s gyűlölködő megemlékezése, helyesebben vádja, amelyről Borovszky is megemlékezik.

1 — Marjalaki Kiss Lajos „Zalatna és Abrudbánya pusztulása 1848149-ben" címen Mikó Samunak, 1848-ban a zalatnai kincstári kohó volt tisztviselőjének, naplóját közli, amelyben leírja az 1848. október 23-i zalatnai, illetve Preszáka falu melletti, valamint az 1849. május havi abrudbányai vérfürdőket, amelyeket végigélt s amelyekből a sors különös kedvezése folytán családjával együtt, talán mint egyetlen, kimenekülhetett. A naplóban közölt események tulaj donképen semmiféle vonatkozásban nincsenek Borsod vármegye vagy Miskolc város történetével s ezért a szerkesztő szükségesnek is vélte e körülményt megemlíteni: de mint érdekes történelmi dokumentumot mégis jónak látta leközölni a folyóiratban. A napló valóban érdekes is s több történelmi értékű adatot tartalmaz Zalatna ós Abrudbánya pusztulásán kívül Janku szerepléséről, akinek nevéhez fűződik az abrudbányai magyarság borzalmas kiirtása; Hatvani ós Vasvári Pál szerencsétlen végű fölszabadító vállalkozásáról; Kossuth békekísérleteiről s több szereplő személyről. S tekintve, hogy a napló szerzője adatait nem másodkézből kapta, hanem saját tapasztalatait 1 Borsod vármegye története" I. 417., 418. 1.