Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Föglein Antal: Történelmi és régészeti közlemények Miskolc város és Borsod vármegye multjából. Miskolc thjf. város Hivatalos Értesítőjének melléklete, I. évf. 3. füzet, II. évf. 1., 2., 3., 4. füzet / 314–319. o.

ISMERTETÉSEK 315 könyveiből, valamint protocollumaiból merített adatai szerint Köpeczi 1678-ban három évi rabság után kiszabadulván Szkárosra tért vissza s folytatta lelkipásztori tevékenységét. Rövidesen reá meghívta őt a miskolci ref. egyházközség, ahová 1679 február havában költözött s 1681-ben már az. egyházközség első lelkésze (primarius) volt. Mint a város előkelő emberét. Fülek elfoglalása után a Thökölyit segélyező török-tatár horda újra megkínozta s ez az újabb szenvedés teljesen megtörte, úgyhogy 1683 január 26-án • elhunyt. — Marjalaki Kiss Lajos „A szentléleki zárda legrégibb okleveles adata" címen az 1240. évi tardlonai határjárást ismerteti. Megállapítja, hogy az Országos Levéltárban

1 őrzött, IV. Béla király által Zólyomban 1240-ben kiadott s a borsodvármegyei Tardona-bjrtoknak Miklós gömöri comes részére való eladományozását és a birtok határbejárását tárgyaló oklevél adataiból kitűnőleg a Bükk rengetegeiben rejtőzködő Szent Lélekről elnevezett Remete Szent Pál-rendi kolostor sokkal régibb eredetű, mint eddig gondoltuk. Rupp

2 és Borovszky

3 közlései szerint ugyanis 1313-ból való a legrégibb adatunk e kolostorról. A szerző szerint ellenben e kolostor már a tatárjárás előtti időben is állt és működött. A tardonai határbejárás alkalmával ugyanis egy zárda említtetik, amelynek közelében (prope ad heremitas) a bejárt s leírt határ húzódott. Minthogy pedtig ez az említett zárda más, mint a szentléleki, nem lehetett; de meg a földrajzi elnevezések is nagyjából ma is ugyanazok s hétszáz év alatt a szomszédos falvak, nagyobb hegyek és patakok nevei változatlanok maradtak, a szerző bebizonyítottnak veszi, hogy a szentléleki zárda már a tatárjárás előtt létezett. — Nyíry Dániel folytatja az 1926. óv 2-ik füzetében megkezdett „Miskolc város régi számadáskönyvei"-nek közlését, részletes adatokat adva a város múltjának legfigyelemreméltóbb korszakából. — Marjalaki Kiss Lajos a Barthos Indár és dr. Kurucz György által tervezett „Történelmi Atlasz"-nak Borsod vármegyét illető, szerinte hézagos s helyenként téves ábrázolását bírálja s helyesbíti. Az 1927. évi 1. füzetben Nyíry Dániel „A borsodi vár hadtörténeti jelentőségé"-ről írván kimutatja, hogy a borsodi vár és környéke a Névtelen jegyző tanúsága szerint az 1 Orsz. Lev.: Dl. 246. Közölve: Wenzel: Árpádkori Új Okmánytár, VII. köt. 100-102. 1. . 2 „Magyarország helyrajzi története", II. k. 54., 55. 1. s „Borsod vármegye története" I. 40. 1.