Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Tirscher Jolán: A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda története. 1577–1927. Eredeti levéltári kutatások alapján összegyűjtötte és írta Iványi Béla és Gárdonyi Albert. A tárgyi emlékek ismertetésével kiegészítve szerkesztette Czakó Elemér. Budapest / 306–308. o.

306 ISMERTETÉSEK meg. A kötetet érdekes képek is díszítik, melyek közül pL a levéltárnokokat Rajcsányi Ádám királyi levéltárnok és kamarai tanácsos sírkövének képe is érdekelheti. DR. MIKLÓSY ZOLTÁN. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda története. 1577— 1927. Eredeti levéltári kutatások alapján összegyűjtötte és írta Iványi Béla és Gárdonyi Albert. A tárgyi emlékek ismertetésével kiegészítve szerkesztette Czakó Elemér. Alapításának 350. évfordulójára kiadta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. 4°, 202 1. A negyedióiszázados fennállását ünneplő Kiír. Magy.. Egyetemi Nyomda múltja szervesen kapcsolódik bele hazai művelődésünk történetébe. A kulturális élet mozdulásai mindenkor kedvezően befolyásolják a nyomda működését, viszont az ily módon nyert lendület, a több ós sokoldalúbb termelés ismét szellemi téren érezteti előnyös voltát. E benső kölcsönhatás nézőpontjából világítja meg az Egyetemi Nyomda múltját az ünnepi évforduló alkalmával megjelent nagyérdekességű történeti visszapillantás. A nyomda megalapítója a lelkes buzgalmú Telegdi Miklós esztergomi nagyprépost, kit a katholicizmus már-már « veszendőnek látszó ügye indított egy a protestáns vándornyomdákkal szemben az ellenreformáció igéit hirdető állandó nyomda felállítására. E célra 1577 november 20-án megvásárolja a bécsi jezsuiták nyomdafelszerelését, nagyszombati házába viteti és nyomban üzembe is helyezteti. A nyomda fennállásának első éveiben szerény keretek között mozog, vezetője és irányítója nagy elfoglaltsága ellenére maga Telegdi Miklós. A kiváló főpap 1586-ban bekövetkezett halálával a szépen meginduló fejlődést hanyatlás váltja fel. A lelkes szervező elvesztése mellett tulajdonjogi vetélkedések emésztik a nyomda életerejét. Újabb fellendülését Pázmány fellépésének, majd a nagy bíboros által alapított nagyszombati egyetemhez való kapcsolódásának köszönheti. Működése mind nagyobb arányokat ölt, s a XVII. század második felében már valósággal ontja a kiadványokat. A XVIII. század első évtizedeiben a szomszédos Pozsony,. Győr és főleg Bécs erős versenye ellenére az ország vezető nyomdája marad. A század ötvenes, hatvanas éveiben azonban az Európa-szerte támadt jezsuita-ellenes hangulatot s teljes virágzásában lévő nyomda is megérzi. Lassankint ki-