Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Tirscher Jolán: A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda története. 1577–1927. Eredeti levéltári kutatások alapján összegyűjtötte és írta Iványi Béla és Gárdonyi Albert. A tárgyi emlékek ismertetésével kiegészítve szerkesztette Czakó Elemér. Budapest / 306–308. o.

ISMERTETÉSEK 307 kezdik összes privilégiumait s ezzel szinte észrevétlenül ássak alá eddigi nagy tekintélyét. 1773-ban feloszlatják hazánkban a jezsuita-rendet és úgy a nagyszombati egyetemet, mint a nyomdát az állam foglalja le. A változott viszonyok következtében a nyomda forgalma, valamint jövedelmezőségei megcsappannak és 1777-ben az egyetemmel együtt Budára, az ország szívébe való áthelyezése sem tudja egyelőre felvirágoztatni. Kedvező fordulat csak a következő század elején áll be, midőn a nagyműveltségű Sághy Ferencet bízzák meg a nyomda vezetésével. Az ő tettereje és széles látóköre a nagy magyar szellemi kibontakozás kimagasló tényezőjévé avatják a nyomdát és új, fényes korszakot jelentenek annak történetében. E munkateljesítményekben gazdag időszak után az abszolutizmus kora hat bénítólag a nyomdia működésére, viszont a kiegyezést követő békés évtizedek eredményeit a világháború, majd a kommunizmtus fenyegeti összeomlással. A közelmúlt nagy megrázkódtatásait túlélve, végül is a gróf Klebelsberg Kuno, a Magyar Történelmi Társulat elnöke, majd vallás- és közoktatásügyminiszter által a legszorongatottabb, kétségbeesett időkben gondviselésszedileg létesített Tudományos Társulatok Sajtóvállalatával való egyesülésben nyer a Kir. Magy. Egyetemi Nyomda új, szilárd létalapot. Ezen az alapon dr. Czakó Elemér államtitkár, a jelenlegi főigazgató virágoztatta fel ismét a 350 esztendős öreg nyomdai intézetnek most is életerős fáját. Joggal állapítja meg a mű 174. lapja, hogy a jelenségek szerint a Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, hosszú és nagy múltja után nemcsak folytatni tudta tevékenységét, hanem újabb, az eddigit felülmúló lendületbe is tudott jönni. Egyik legjelentősebb kultúrpolitikai tényezőjévé vált az országnak, amelynek a társvállalkozások sorában is irányadió jelentősége és szerepe van. A fentiekben érintett külső események keretében behatóan ismerteti a mű a nyomda belső fejlődését szervezet és technikai berendezés szempontjából, megismertet továbbá az egyes korok kiadványaival, különböző betűtípusaival, könyvdíszítő művészetével és könyvkötészetével is. A munka forrásait — a vonatkozó bibliográfián kívül — főleg az Orsz. Levéltár iratanyaga (Kincstári osztály: 20*